Megérte…
A BBC beszámolója szerint Terence Kelly a bombatámadás idején brit hadifogoly volt egy japán szigeten, 30 kilométerre Hirosimától. A sugárzás miatt éveken át bőrrákban szenvedett, mégis azt mondja: helyes volt az akció. A volt brit hadifogoly szerint ugyanis ha az amerikaiak nem találják meg ezt a módját a távol-keleti háború befejezésének, akkor Japán lerohanása lett volna a másik lehetőség. Ekkor viszont a japánok tigrisként harcoltak volna ellenük, és a veszteség mindkét oldalon szörnyű lett volna.
1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. A légiriadókba belefáradt, a menekültekkel 400 ezresre duzzadt lakosság ügyet sem vetett a gépekre, amelyek közül a B-29 típusú Enola Gay bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és “valamilyen tárgyat” dobott le. 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé: 600 méter magasságban felrobbant a Little Boynak elnevezett, 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású első atombomba.
A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok pontos számát soha nem fogjuk megtudni. Csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette számukat.
Az áldozatok többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közt vesztették életüket.
A sugárfertőzés okozta károsodások pontos természete ma sem ismert, de addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a “hirosimai rák”, még ma is gyermekek születnek genetikai torzulásokkal. A hirosimai ipari létesítmények ellenben szinte érintetlenek maradtak, és a hadiüzemek dolgozóinak jelentős része túlélte a robbanást.
Hirosima óta hat évtized telt el, de a vita azóta sem csillapodott: szükség volt-e Hirosimában, de főként két nappal később Nagaszakiban a atombomba bevetésére, és milyen hátsó szándékok vezették Truman elnököt a támadás elrendelésekor. Sokan vélik úgy, hogy a robbantás hadászatilag indokolatlan volt, mivel a japánok már a megadás gondolatával foglalkoztak; az amerikai katonai és politikai vezetés főleg a lakott területre gyakorolt hatást akarta látni, és már a háború utáni erőviszonyokat akarta alakítani.
Mások szerint viszont súlyos véráldozatokat követelő hadműveleteket előztek meg, hiszen az egyetlen japán terület, Okinava szigetének elfoglalása két hónapot és 12 ezer amerikai katona életét követelte: ezek az iszonyatos veszteségek hozzájárultak ahhoz, hogy a megadást továbbra is elutasító Japán ellen bevessék az új fegyvert. Mellesleg még maga a robbantás sem hatott – legalábbis a katonai vezetésre nem.
A fegyver hatásának demonstrálása már a Szovjetuniónak is szólt, a hidegháborús hatalmi játszmáknak is része volt, bár az amerikai atommonopólium sem tartott sokáig. Szokták azt is állítani, hogy a két bomba robbanásának iszonyatos hatása óvatosságra kényszerítette a politikusokat, és ezzel mintegy megmentette a világot az atomháború rémétől.
Bizonyos azonban, hogy az emberiség 1945. augusztus 6-án reggel negyed kilenckor egy új korszakba lépett. E napot 1978-ban A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították örök emlékeztetőül.
Megemlékezések Magyarországon
A hirosimai atomtámadás 60. évfordulóján fáklyákat és gyertyákat gyújtottak az áldozatok emlékére a Kossuth téren az Országház előtt szombaton reggel. Az Alba Kör által szervezett megemlékezésen felszólalások és visszaemlékezések hangoztak el Hirosima és Nagaszaki pusztulásáról, a békéről és a fegyverkezés leállításáról.
Szombaton délelőtt a Magyar Békeszövetség is megemlékezést tart. A dunai hajóúttal egybekötött rendezvényen egyebek között az áldozatokra emlékeznek, illetve előadás hangzik el a nukleáris fegyverkezés és leszerelés tendenciáiról. Augusztus 6-a a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja.
