A német gazdaság lényegesen több mérnököt keres, mint amennyit a német felsőfokú tanintézetekben képeznek. Az elektro- és információtechnikai területen a VDE számításai szerint 2004-ben 5 százalékkal mérséklődött, azaz 17 200-ra csökkent a felsőfokú tanulmányokat kezdő fiatalok száma. Emellett továbbra is magas, 50 százalékos azoknak az egyetemistáknak az aránya, akik félbeszakítják tanulmányaikat. A szakirányú főiskolákon pedig a diákok 35 százaléka lép le diploma megszerzése nélkül.
Ugyanakkor – a VDE szerint – a német vállalatok 25 ezer villamos- és gépgyártási mérnököt kerestek, 11 százalékkal többet, mint az előző évben. A szakmai szövetség szerint az idén 8000 végzős elektrotechnikai és információtechnikai mérnökhallgató fejezi be tanulmányait, de a német gazdaságban legalább 10 ezer mérnökre lenne igény.
A berlini magyar nagykövetségen a lap érdeklődésére elmondták, hogy nem áll rendelkezésükre adat arról, mennyi egyetemet, főiskolát végzett magyar mérnök dolgozhat németországi vállalatoknál. A kinti munkát vállaló magyar mérnököknek ugyanis nincs bejelentkezési kötelezettségük. Ráadásul a szigorú német bevándorlási törvény kivételt tesz a tudományos területen képzett külföldiek vonatkozásában, s e kategóriába a mérnökök is beletartoznak.
