Nagyvilág

Magyarországon a legnagyobbak a regionális különbségek

Valamennyi uniós tagállam közül Magyarországon a legkirívóbbak a fejlett és a szegény régiók közötti különbségek – állapítja meg a harmadik kohéziós jelentés legfrissebb aktualizált változatában az Európai Bizottság.

A jelentés megerősíti, hogy 2007-től ambiciózus kohéziós politikára és elegendő forrásra lesz szükség. A fejlettség és a foglalkoztatás tekintetében jókora szakadékok vannak a kibővített Európai Unióban. Durván 140 millió ember él az átlagos EU GDP 75 százalékától elmaradó, vagy akörüli régióban – szögezte le a jelentés következtetéseit ismertetve Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős uniós biztos.

Az időközi jelentés megemlíti, hogy a tagállamok közül Magyarországon a legszámottevőbbek a belső különbségek, ahol a regionális lakosság legtehetősebb 20 százalékának 2,6-szor nagyobb a részesedése a hazai összjövedelemből (GDP-ből), mint a legszegényebb 20 százaléknak. A jelentés megállapítja, hogy hazánkban ezek a számok 1995-óta egyértelműen megnőttek (a ’95-ös ráta még 2 volt, 2002-ben már 2,6).

A 64 uniós régióban lakók negyedének az egy főre eső GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát, ami a legbőkezűbb strukturális támogatásokra való jogosultság alapját képezi. Az új tagállamok lakosságának a 90 százaléka lakik ilyen elmaradottnak számító régióban, pusztán Prága, Pozsony, Budapest, Ciprus és Szlovénia a kivétel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik