A szombati koszovói parlamenti választások nem hivatalos eredményei szerint, melyet az Emberi és Szabadságjogok Koszovói Bizottsága jelentetett meg, Ibrahim Rugova Koszovói Demokratikus Szövetsége végzett az első helyen a szavazatok 47 százalékával – közölte a belgrádi Beta hírügynökség. A második helyen Hasim Tachi Koszovói Demokrata Pártja áll a szavazatok 27 százalékával, majd őket követi Ramush Haradinai Koszovó Jövőjéért Szövetsége 8 százalékkal, míg a Veton Suroi publicista által júliusban alapított Ora nevű párt hat százalékot kapott. A bejegyzett választópolgárok 53 százaléka adta le voksát, a szavazás tehát érvényes.
A koszovói szerbek nem szavaztak
A hivatalos lista megszületése előtt is nyilvánvaló, hogy a koszovói választás legfőbb eredménye: a békés voksolás. A hétvégi szavazás különösebb atrocitások nélkül, a megfigyelők által demokratikusnak minősített légkörben zajlott. Arról persze, nincs szó, hogy megbékéltek volna egymással a koszovói albánok és szerbek. Annál is kevésbé, mert a tartomány szerb nemzetiségű lakói gyakorlatilag eleget tettek Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök felhívásának, amit egyébként Pavle szerb ortodox pátriárka is támogatott, hogy bojkottálják a koszovói szavazást. A számok magukért beszélnek, hiszen az albánok lakta területeken a választási részvétel meghaladta a hatvan százalékot, ugyanakkor a szerb enklávékban, illetve a Montenegróban és Szerbiában élő menekültek körében a részvétel nem érte el a fél százalékot sem.
Belgrád a tartományon belüli autonómiáról álmodozik
Kostunica és Pavle bojkott felhívásában azzal érvelt, hogy a tartományban élő szerbek számára létbiztonságot és mozgásszabadságot szavatoló, belgrádi rendezési tervben megfogalmazott intézményes garanciák nélkül nincs értelme részt venni a szavazáson. A szerbiai miniszterelnök a választást követően úgy nyilatkozott: a szerbek a bojkottal az Európai Uniónak és az ENSZ-nek egyértelmű üzenetet küldtek, amely rávilágít elviselhetetlen életkörülményeikre. Ennél is nyíltabban fogalmazott Rada Trajkovic, a koszovói Szerb Nemzeti Tanács alelnöke, mondván a szerbek többé adnak legitimitást a vesztüket okozó politikának. Hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek meg kell valósítania a belgrádi rendezési tervet, s annak magvát csak a szerbeknek nyújtandó területi autonómia képezheti.
Koraérett demokrácia
A választások nem hivatalos eredményeit tekintve, amennyiben a közlések helytállóak, akkor annyi valószínűsíthető, hogy konzerválódtak a koszovói albán pártok közti erőviszonyok. Rugova pártja ugyanis Suroi Orájával szerény, de kormányképes többséget alkothat, ugyanakkor a voksok több mint egynegyedét megszerző, Hasim Tachi vezette tömörülés sem veszített korábbi befolyásából. Megfigyelők szerint valószínűsíthető, hogy Rugováéké marad a tartományi elnök és a tartományi parlament elnöki tiszte, míg Tachiék a tartomány miniszterelnöki poszttal vigasztalódhatnak. Az Európa Unió és az ENSZ által is preferált hatalommegosztás annál is valószínűbb, mert jövő nyáron dönt a Biztonsági Tanács a tartomány státusáról, s a koszovói albán politikusok nyilván „érett” demokrácia benyomását akarják sugallni.
Irány Európa?
A koszovói rendezés persze, nem képzelhető el a szerbek nélkül. Ráadásul alig néhány hónap telt el a tavaszi albán-szerb erőszakhullám óta, amely nem csupán a koszovói szerbeket, de a belgrádi albán menekülteket is érintette. Véres tüntetések, templomégetések, ártatlan áldozatok „kövezték” az etnikai konfliktus útját. Néhány hete pedig a másik – egykor autonóm – tartományban, Vajdaságban éleződtek ki az etnikai villongások. Ott a magyar nemzetiségűek váltak célponttá. Olyannyira, hogy az Európa Unió illetékes fórumai is napirendjükre tűzték a kérdést. És éppen az EU lehet a kulcsa a jó másfél évtizede húzódó szerb „Trianonnak”. Az egykori Nagy-Jugoszlávia vezető tagállamából közép-európai kisállammá fogyatkozott Szerbiának talán az uniós csatlakozás adhat új célt és önmeghatározást. Az elmúlt hetek krónikájához tartozik, hogy a belgrádi parlament stratégiai célként tűzte ki az EU-tagságot.
