Naponta látnak napvilágot sajtótalálgatások azt illetően, hogy a horvát INA olajtársaság 25 százalék plusz egy részvény tulajdonrészére kiírt privatizációs pályázat nyertese vajon a magyar Mol, az osztrák OMV, vagy az orosz Rosznyeft lesz? A horvát kormány döntése most éppen március végére várható, de elképzelhető, hogy egyelőre inkább az ajánlatok javítására kéri a pályázókat, mint tették ezt tavaly év végén is.
Koalíciós válságok sora
Nem az INA privatizációja az egyetlen koalíciós válság-téma. Néhány hete a vezető horvát napilapok címlapon számolnak be arról, hogy a kormány ugyan elfogadta a Terma Čatež szlovén cég vételi ajánlatát a hvari szállodák részvényeinek 62,3 százalékára, ám a parasztpárti miniszterek a döntés ellen szavaztak. Végül a zágrábi kereskedelmi bíróság döntése mentette meg a koalíciót. A bíró ugyanis zárolta a tenderben szereplő szálloda-csoport alaptőkéje 20,97 százalékát képező 945 067 részvényt. Így a horvát kormány többé nem rendelkezett a kérdéses szállodarészvények többségével, így nem is tudta elidegeníteni a tulajdonrészt.
Novemberben igazi skandalum támadt a horvát kormányon belül az évek óta húzódó INA-privatizáció ügyében. A hagyományosan koalíciós feszültségektől terhelt horvát kormány miniszterei között is szokatlanul heves, ráadásul a sajtó nyilvánossága előtt zajló szópárbaj kezdődött a nemzeti kőolajipari társaság kisebbségi részvénycsomagjának eladásáról.
A kormányon belüli erők birkózását persze a horvát lapok is tükrözték. Az ominózus veszekedést megelőző két hónapban a legnagyobb példányszámú Vecernji List a magyar Molt kiáltotta ki esélyesnek, a Jutarnji List az orosz Rosznyeftyre voksolt, míg a szintén zágrábi kiadású, ám német nyelvű Abendblatt az OMV-ben látta a győztes társaságot. Mindeközben egy esetleges szlovén-izraeli ajánlat lehetőségének megszellőztetése csak olaj volt a tűzre.
Elég az hozzá, hogy a koalíciós dráma megoldatlan maradt, ugyanis a három versenyben maradt pályázótól újabb ajánlatot kértek. Az azóta történtek azokat a megfigyelőket igazolják, akik úgy vélték, az újabb ajánlattétel sokkal inkább a tanácstalanságot, az időnyerésre törekvést, s csak részben az átgondolt üzleti taktikát jelzi. A versenyben maradt három pályázó ugyanis a tavaly novemberben megszabott egy hónapos határidőn belül benyújtotta az újabb ajánlatot, ám a kormány továbbra is halasztgatja a döntést.
A vevőtől sokat várnak
Az utolsó ajánlatban a pályázóknak – többek közt – kötelezniük kell magukat, hogy a következő tíz évben a horvát kormány által megjelölt társaságnak elővásárlási jogot biztosítanak a birtokukba kerülő IN A-részvényekre, továbbá három évig nem repatriálhatják a profitot, nem bocsáthatnak el dolgozókat. Emellett az IN A kőolaj-finomítóinak eladását vagy felszámolását is kizárná a részvényvásárlási szerződés.
A tavalyi horvátországi sajtókampányhoz képest az elmúlt héten igazi nemzetközi média-tüzijáték kezdődött. Előbb a bécsi Die Presse szellőztette meg nem hivatalos értesüléseit: az OMV pályázatát 78 pontra, a Mol pályázatát 76 pontra értékelték, míg harmadik helyen az orosz Rosznyeft áll 64 ponttal. Ugyanakkor azt is megtudhattuk, hogy pénzben az orosz óriás kínálta az INA privatizálandó 25 százalékáért plusz egy részvényéért messze a legtöbbet, az értesülés szerint 440 millió dollárt.
Ezzel szemben a szintén bécsi Der Standard arról írt megbízható forrásokat idézve, hogy az osztrák OMV konszern nem csak a Roznyeft orosz konszernnél, hanem a MOL-nál is kevesebbet kínált a horvátországi cégért. A lap szerint az OMV mellett a forgalmazásban szerzett nagy tapasztalatok szólnak, míg a Rosznyeft esetében a nagy kitermelés esik latba.
Időközben a magyar diplomácia is közbelépett – írták a horvát lapok, s Kovács László külügyminiszter felvetette a kereszttulajdonlási forma lehetőségét. Eszerint nem csak a Mol Rt. szerezne részesedést az INÁ-ban, hanem az INA is a Mol-ban. Egy ilyen lépés nem lenne előzmény nélküli a magyar társaság életében, hiszen a szlovákiai Slovnaft esetében is ez történt.
A horvát miniszterelnöknek tetszett az ötlet, s a Mol úgy tűnik ezt a vasat tartja a tűzben, mert a napokban Londonban a magyar cég vezetői arra hivatkoztak: a Mol Szlovákiában már bizonyította, hogy hatékonyan együtt tud működni egy kereszttulajdonlási formában megszerzett vállalattal és annak alkalmazottaival, s nem kényszeríti rájuk a saját kultúráját.
Az INA még utoljára bevásárol?
A horvát kormány még nem lépett kapcsolatba a pályázókkal. Elemzők szerint a döntés talán március végére várható. Az INA sem tétlen eközben. Mint várható volt, mindent megtesznek, hogy felsrófolják az árát.
Néhány hónapja komoly hírnek számított, hogy a horvát vállalat 10 év után visszatért a koszovói piacra. Az elmúlt hetek egyik szenzációja pedig az volt, hogy az INA meg kívánja vásárolni az osztrák Avanti benzinkút hálózatot annak érdekében, hogy a 16 ezer alkalmazottat foglalkozató legnagyobb horvát állami cég megszilárdítsa kelet-közép-európai piaci pozícióját.
