Fedővállalkozásként adótanácsadó, könyvvizsgáló cégeket is létrehozhatnak az adónyomozók, vagy fedőpapírokkal a zsebükben akár főkönyvelőnek, gazdasági igazgatónak is jelentkezhetnek bármely gazdálkodó szervezethez. A fejlettebb országokban a fehérgalléros bűnözők felderítése érdekében bizony nem ritkán be is vetik ezeket a “cseleket” az adónyomozók. A telefonok lehallgatása, a lakás átkutatása pedig – jóllehet, ezekhez általában már külön engedélyre is szükség van – szinte rutinmunkának számít.
TITKOS ESZKÖZÖK. A magyar adónyomozók számára is lehetővé teszi a jogszabály, hogy a rendőrségi törvényben meghatározott titkosszolgálati eszközöket alkalmazhassák, azonban ezt ma még ritkán teszik. “Tavaly közel 2700 eljárás indult a bűnügyi igazgatóságon, ám ezek közül csupán 50 olyan volt, amelynek során, titkosszolgálati eszközök felhasználásának eredményeként, nyílttá alakult a nyomozás” – mondja Burillák Attila, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szóvivője. Azt azonban – mondván: “a titkos nyomozás az titkos” – nem hajlandó elárulni, milyen titkosszolgálati eszközöket vetnek be a felderítés érdekében. Ezen ügyek jelentősége igen nagy, többnyire jól szervezett bűnelkövetők ellen folyó vizsgálatokról van szó. “Ez az oka annak, amiért szüksége van az adónyomozóknak a titkosszolgálati eszközök alkalmazására” – magyarázza Burillák.
Az adónyomozó hatóság felállításáról rendelkező – az APEH egyes feladatairól szóló – törvénnyel kapcsolatban egyébként az ellenzéki pártok már a parlamenti tárgyalás során alkotmányos kifogásokat hoztak fel. Így nem véletlen, hogy hatálybalépését követően nem sokkal az Alkotmánybíróságon (AB) landolt két szabaddemokrata képviselő indítványa, amelyben azt kérték, hogy a törvény három bekezdését alkotmányellenességük miatt semmisítsék meg. Kóródi Mária (SZDSZ) szerint a jogszabály megalkotásának technikája alkotmányossági aggályokat vet fel. Az történt ugyanis, hogy egyszerű többséggel fogadták el a képviselők az adónyomozók tevékenységét szabályozó törvényt, miközben abba beleszavazták a kétharmados többséget igénylő rendőrségi törvény bizonyos rendelkezéseit is. Az adónyomozók ennek alapján vehetnek igénybe titkosszolgálati eszközöket. “Így nem lehet törvényeket alkotni, ha ez általánossá válik, akkor veszélyes folyamatok indulhatnak el” – figyelmeztet Kóródi Mária.
A stílussal még baj van Több fejlett országhoz hasonlóan nálunk is szükség volt az adónyomozó hivatal létrehozására – állítja egy ügyvéd, aki büntető ügyekben védi az adócsalással gyanúsítottakat. A magyar adónyomozók szerinte valóban felkészültebbek, mint korábban a rendőrök voltak, bár esetükben is vannak hiányosságok. Jót tett a nyomozóknak, hogy az APEH-hez kerültek, mert a szakapparátus véleményét jobban figyelembe veszik. Általában, fiatal, ambiciózus, korábban a rendőrség kötelékében dolgozó nyomozókról van szó, akiknél a szakmai tapasztalatot általában lelkesedésük pótolja. Alaposan utánajárnak az ügyeknek, s e tekintetben nincs különbség, hogy 100 millió, vagy csupán 100 ezer forint az elkövetési érték.
Ugyanakkor az ügyvéd szerint az adónyomozók stílusán még lenne mit változtatni, tekintve, hogy többnyire megmaradt a régi lekezelő “rendőrstílus”. Ugyanolyan hangnemben beszélnek például egy 50-60 éves, egész életében keményen dolgozó vállalkozóval, aki akarata ellenére “beleszaladt” egy fiktív számlába, mint egy rablóval.
ALKOTMÁNYOS VITÁK. Azt már egy korábbi határozatában megállapította az AB, hogy a kétharmados törvény tételes módosítása nem kerülhető meg a szabályozási köréhez közelálló, azzal esetleg részben egybevágó, egyszerű többséggel meghozható önálló törvény módosításával vagy új törvény megalkotásával. Vagyis a szabaddemokrata képviselő szerint alkotmányosan kifogásolható az is, hogy a kétharmadosként létező, érvényes törvény rendelkezéseit utaló szabállyal egy nem kétharmados törvénybe átemeljék. Burillák viszont állítja: szó sincs alkotmányellenességről. Egyrészt, mert az előző kormányzati ciklusban hasonló módon adtak nyomozati jogkört a VPOP-nek és a határőrségnek. Másrészt, mert Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már megállapította: “Nem okoz alkotmányos emberi joggal kapcsolatos visszásságot a magasabb vagy azonos szintű jogszabályok rendelkezéseinek másik jogszabályba történő átvétele.” Ezzel magyarázta egyébként Gönczöl Katalin, hogy 1999-ben a két szabaddemokrata képviselő indítványa ellenére sem kezdeményezte az AB-nél az APEH egyes feladatairól szóló törvény alkotmányossági kontrollját. “Valójában az állampolgári jogok biztosa azt állapította meg, hogy nem jelenik meg emberjogi sérelemként a törvénymódosítás” – húzza alá Kóródi Mária. Vagyis igazából nem tartalmi szempontokat vett figyelembe az ombudsman. Burillák szerint az adóhatóság nem számol azzal, hogy a taláros testület a titkosszolgálati eszközök használatát alkotmányellenesnek találná, de – állítása szerint – az adónyomozók ezek nélkül is eredményesen végeznék munkájukat.
Az AB-hez több mint két éve érkezett beadvány áttekintését a taláros testület februárban kezdte meg, s jelenleg is tárgyalja azt, de nem kizárt, hogy még a nyári szünet előtt határozatot hoznak az ügyben. Közben július elején hatályba lép az ellenzék által csak egyszerűen “Saláta II.” törvénynek elnevezetett pénzügyi törvénycsomag, amelynek keretében az adóhatóság “gyakorlati igényeinek megfelelően” a parlament módosította az adónyomozókra vonatkozó törvényi szabályokat is.
Néhány kiemelt ügy • Nemrég vádemelési javaslattal zárult le Békés megyében a különösen nagy értékű adócsalás alapos gyanúja miatt D. Péter és társai ellen indított nyomozás; az eltitkolt adó mértéke az egymilliárd forintot is meghaladja
• Egymással élettársi kapcsolatban álló személyek két vendéglátó-ipari egységet üzemeltettek egy megyében; a kapcsolat megromlása után több feljelentést tettek egymás ellen, amelynek következtében nem csupán ők váltak terheltté a büntetőeljárások során, de két rokonuk is
• Egy miskolci székhelyű gazdasági társaság vezetője és társai ellen adócsalás és magánokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt már a vádirat is elkészült; a vállalkozást vezető hölgy cége nevében tucatnyi gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó részére bruttó 70 millió forintot meghaladó összegben bocsátott ki tényleges gazdasági eseményt nem, vagy csak részben tartalmazó számlákat
Nem lehetett könnyű az APEH elnökének, amikor a szervezetileg hozzá tartózó Bűnügyi Igazgatóság vezetője azt közölte vele, hogy az adónyomozók nyilvántartásába nem tekinthet be, munkájukat nem ellenőrizheti. Jogilag ugyanis akkor még ez volt a helyzet: az 1998 őszén sebtében elfogadott, az adónyomozók tevékenységét szabályozó törvény erre nem adott lehetőséget. Mégpedig azért nem, mert az ellenzéki pártok részéről igen heves tiltakozást kiváltó adórendőrséget a kormány – legalábbis 1998-ban – teljesen függetleníteni akarta a civil adóhatóságtól.
ELNÖKI IRÁNYÍTÁS. Így aztán a jogszabály most rögzíti, hogy a Bűnügyi Igazgatóságot az adóhivatal elnökének irányítása mellett vezeti a bűnügyi igazgató. Tételesen felsorolja a törvény, hogy pontosan mit is jelent az elnöki irányítás a bűnüldözési feladatokkal kapcsolatban: azt, hogy neki kell gondoskodnia a nyomozóhatóság törvényes működéséről, a feladatok végrehajtásáról, s a munkáltatói jogokat is az elnök gyakorolja a bűnügyi igazgató felett.
Az adónyomozó hatóság 1999-es felállítása egyébként – némi leegyszerűsítéssel – annak volt köszönhető, hogy Simicska Lajos, az APEH akkori elnöke igencsak jó viszonyban volt (s van most is) a miniszterelnökkel, s “teljesítette” ezt a kívánságát. Nem véletlenül: a fejlett országokban az adónyomozók tevékenysége révén javul az adómorál, s nagy szerepük van a fehérgalléros bűnözők ügyeinek felderítésében is.
Beváltották-e a munkájukhoz fűzött reményeket az adózsaruk? Kétségtelen tény, hogy az adófizetési hajlandóság az utóbbi években javult. Burillák Attila szerint több oka van ennek, s ezek egyike az adónyomozók színre lépése. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága – megalakulásától, 1999. január 29-étől 2001 első negyedévének végéig – több mint 27 milliárd forint megállapított együttes kárértékkel közel 2800 ügyet adott át az ügyészségnek vádemelési javaslattal. Nyomozás-eredményességi mutatójuk több mint 90 százalékos, a többi nyomozóhatóságénál jóval magasabb. A szóvivő szerint ennek magyarázata az itt dolgozók kimagasló szakértelme. “Pontos információ híján nem lehet értékelni az adónyomozók munkáját” – veti ellen Kóródi Mária. A képviselő éppen ezért kifogásolja, hogy a parlamentben nincs meg az a fórum, amely az adónyomozókat beszámoltatná munkájukról. Az országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságának ugyanis az APEH Bűnügyi Igazgatósága nem számol be, mivel nem tartozik a rendészeti szervek sorába. A költségvetési bizottság viszont – ahová az APEH tartozik – nem elsősorban a nyomozati tevékenységgel foglalkozik. Az Egyesült Államokban a kongresszus számára részletes statisztikákat készítenek az ottani nyomozók munkájukról, így arról, áldásos tevékenységük mennyibe került az adófizető amerikaiknak, s ennek fejében “mit termeltek”, vagyis mennyi költségvetési bevételt hoztak. Nálunk ilyen statisztika egyelőre nem készül.
