Magyarország – az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapujában – alig több mint 10 millió eurós beruházás ellenében egyedülálló lehetőséget kínál a befektetőknek: 100 százalékos társaságiadó-kedvezmény illeti meg 2011-ig azokat, akik még a csatlakozás előtt megszerzik a jogot a kedvezményre, ráadásul ehhez még jelentős kedvezmény társulhat a helyi iparűzési adó terén is. Mondhatni, máris indulhat az Országimázs Központ tőkecsalogató reklámja, az “ehhez szükséges” törvénymódosítást a minap fogadta el az országgyűlés.
Az unió bürokratikus eljárásait jól ismerő multinacionális cégeknek bizonyára nagy ajándék, hogy a jelenlegi beruházási kedvezményekhez nincs, s még sokáig talán nem is lesz szükség egyedi kérelmek fogalmazására és pályázati programok összeállítására sem. A törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a kedvezmény alanyi jogon jár. “Nem kétséges, hogy mindez a beruházások élénküléséhez vezet, különösen a csatlakozást közvetlenül megelőző időszakban” – állítja Kajtár László, a KPMG Hungária adópartnere, bár olyan mértékű boomra, mint ami 1993-ban, a vegyes vállalati adókedvezmények megszüntetését megelőzően volt tapasztalható, nem számít. Már csak azért sem, mert akkor minimális befektetéssel is adókedvezményhez lehetett jutni az akkor még meglehetősen tőkeszegény Magyarországon.
Versenyjogi “adósságok” a luxemburgi hatoknál* Csehország:
– A politikai szempontból kényes kulcsterületeken – mint amilyen a bankszektor – hiányos az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtása.
– A befektetések ösztönzését célzó jogszabályok, az állami támogatási szabályokkal vélhetően nem összeegyeztethetően, jelentős adókedvezmények nyújtását teszik lehetővé.
Magyarország:
– A fiskális támogatás kicsúszik az állami támogatások kontrollja alól, s az állami támogatásokra vonatkozó szabályok megsértésével jókora adókedvezményeket nyújtanak, egyebek mellett az autóiparnak.
Észtország:
– Az állami támogatások terén nem megfelelő a jogszabályi háttér, s a végrehajtásnak is hatékonyabbá kell válnia.
Lengyelország:
– Az állami támogatásokkal kapcsolatos új törvényi szabályozás 2001. január 1-jétől ugyan életbe lépett, a végrehajtás viszont hiányos
– A különleges gazdasági övezetekben nyújtott törvénytelen befektetési kedvezményeknek elsősorban az autóipar a haszonélvezője.
– Az acéliparban a szabályok megszegésével tovább folyósítják az állami támogatásokat.
Ciprus:
– Hiányzik az állami támogatások jogi háttere, s az ellenőrzésért felelős hatóság hiányában teljesen adós a végrehajtással.
– A szabályokkal ellentétesen fiskális tá- mogatásokat nyújtanak a gazdaság szereplőinek.
Az viszont elég vonzó lehet sok befektető számára, hogy – a parlament által a minap elfogadott törvény értelmében – az uniós csatlakozást követően még néhány évig társaságiadó-mentességet élvezhetnek Magyarországon. Feltéve persze, hogy nem lesz újabb törvénymódosítás az EU-val folytatandó, a csatlakozási egyeztetések 2002 első félévében esedékes versenyjogi fejezetének tárgyalása során.
Értesüléseink szerint Brüsszel – noha ezt hivatalos formában egyelőre nem közölték – kategorikusan ellenzi a pénzügyi törvénycsomag adókedvezményekre vonatkozó egyes részeit. A versenyjogi fejezet lezárása már csak azért sem ígérkezik könnyű feladatnak, mert az unió szerint a tagjelöltek már az 1994-ben hatályba lépett Európai Megállapodásban vállalták, hogy a csatlakozásig nemcsak átveszik a közösség versenyjogi szabályait, hanem már a tagság elnyerését megelőzően 100 százalékig végre is hajtják azokat. Magyar részről viszont úgy vélik, hogy az egyezmény csak a belépés napjától ír elő teljes alkalmazási kötelezettséget.
Mario Monti, az EU versenyjogi főbiztosa szerint a tagságra pályázó országok gazdasági szereplőinek már jóval a csatlakozás előtt hozzá kell szokniuk a közösségben honos versenypolitikai fegyelemhez, máskülönben erősen kétséges, hogy megállják-e majd a helyüket a belső piac “farkastörvényei” között. Monti a közelmúltban figyelmeztette a tagjelölt országokat, hogy a brüsszeli bizottság belépésüket követően érvénytelenítheti azokat a beruházásösztönző intézkedéseket, amelyek a közösségi előírásokkal összeegyeztethetetlennek bizonyulnak.
A külföldi befektetők számára rossz üzenet lenne ezen kedvezményeknek a csatlakozást követő azonnali megszüntetése. “Óriási a verseny a tőkéért a közép- és kelet-európai országok között, ezért a magyar kormány sem tehet mást, minthogy mind több preferenciát nyújt a befektetőknek” – vélekedik Jamniczky Zsolt, a Reemtsma Dohánygyár vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója. A mostani parlamenti döntés is ezt szolgálja, amelyet egyébként az igazgató messzemenően támogat. Nem gondolja, hogy a kormány a brüsszeli tárgyalások miatt – ahol még bármilyen döntés elképzelhető az adókedvezmények ügyében – elhamarkodottan döntött volna, s ezzel úgymond “becsapná” a külföldieket.
Még ha az is lesz az uniós tárgyalások eredménye, hogy 2011-ig nem érvényesíthetők a már a csatlakozás előtt megszerzett adókedvezmények sem, akkor sincs “nagy baj”. Jamniczky ugyanis biztos abban, hogy a kormány megtalálja a módját annak, miként kompenzálja az érintett befektetőket.
A fejlesztési adókedvezmény minimális feltételei • legalább 10 milliárd forint – elmaradott térségben 5 milliárd forint – értékű, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházás
• új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezze, valamint munkahelyet teremtsen, vagy a kis- és középvállalkozások beszállítónként való igénybevételével járjon
• a beruházási értéknek legalább a felét új eszközök beszerzése, előállítása révén kell megteremteni; a beruházási értékben – korlátozott arányban – felújítási kiadás is megjelenhet
• az úgynevezett érzékeny ágazatokra, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba tartozók esetében a kormányrendelet további feltételeket fog meghatározni
• az adókedvezmény nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan az engedélyben meghatározott – de legfeljebb a ténylegesen felmerült – beruházási érték, költség, ráfordítás együttes értékére vetített, külön kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított összeget (ebből a szempontból adókedvezménynek számít más állami támogatás is)
• az adókedvezmény a társasági adó mértékéig, vagy – a kormányrendelet eltérő rendelkezése alapján – legfeljebb annak 70 százalékáig érvényesíthető
• külön kormányrendelet tartalmazza majd az adókedvezmény iránti kérelem részletes formai és tartalmi elemeit (nyomtatványon történő benyújtás, ellenjegyzési kötelezettség előírása, a fejlesztési program bemutatása, szakértői vélemények, nyilatkozatok, adatok, számítások mellékelése), a gazdaságilag hátrányos térségeket, valamint az érzékeny ágazatokban beruházók számára előírt külön feltételeket
Mindenesetre van némi előzménye annak, hogy a költségvetési bevételekért mindig a végsőkig harcoló pénzügyi tárcának eszébe sem jutott, hogy azt javasolja a kormánynak: az EU-csatlakozást követően azok se érvényesíthessék kedvezményeiket, akik korábban jogot szereztek arra. A multinacionális cégek beadványára az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis még egy 1996-ban hozott határozatában megtiltotta a vegyes vállalati adókedvezmények megnyirbálását. A taláros testület határozatban rögzítette, hogy a már megszerzett, határozott időre szóló adókedvezményeknek a határidő lejáratát megelőző csökkentése, illetve megvonása a jogállamiság, és az ebből adódó jogbiztonság követelménye alapján általában alkotmányellenes.
Az AB ugyan azóta alaposan kicserélődött, ennek ellenére a pénzügyi tárca vezetői az unióval folytatott tárgyalások során mindvégig e testület határozatának szellemében képviselték a hazai érdekeket. Ez azt jelenti, hogy a már megszerzett határozott időre szóló adókedvezményeket – dacára annak, hogy azok nem minden tekintetben felelnek meg az uniós szabályoknak – a csatlakozás ellenére sem vonják el. A kedvezményhez való jog megszerzésének korlátozását is csak előre meghirdetve, az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától kezdve tartják megvalósíthatónak.
A brüsszeli szigornak elsősorban az az oka, hogy az uniós szabályok szerint a hatályos magyar törvényben meglévő beruházási adókedvezmények is működési támogatásnak minősíthetők, ami viszont összeegyeztethetetlen a versennyel. Mindemellett nem zárható ki, hogy egy-egy cég ugyanakkora támogatáshoz jusson, mint a jelenlegi körülmények között, mivel a közösségi jog nem tiltja eleve az adókedvezményeket, mint az állami támogatás egyik formáját – hangsúlyozta a Figyelőnek egy bizottsági szakértő.
Az EU-ban nyújtható adókedvezmény nagyságát a régió fejlettsége határozza meg. A legszegényebb térségekben – ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát – a nagyobb cégekre vonatkozóan a befektetés összköltségének 50 százalékában maximálták az adókedvezmény mértékét. Ez a felső határ, a virágzóbb térségekben ennél alacsonyabb kulcsokat alkalmazhatnak a tagállamok és a helyi hatóságok. A kis- és középvállalkozásoknál 65 százalék az adókedvezmény engedélyezett felső szintje. A tagállamoknak az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alapján regionális térképeket kell készíteniük, s a térségek besorolása dönti el az adható adókedvezmény mértékét. Ezekben az országokban szinte ismeretlen a normatív megoldás, általában pályázni kell a kedvezményekre, s egyedileg döntenek odaítélésükről.
Ennek megfelelően Magyarországon sem kell végleg elbúcsúzni a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményektől. A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény keretében a héten arról is döntött az országgyűlés, hogy az EU-csatlakozást követően megkezdett beruházás alapján fejlesztési adókedvezmény címen az uniós előírásoknak megfelelő konstrukciót vezetnek be, amely egyébként több szempontból is hátrányosabb – vagy legalábbis jóval bürokratikusabb – lesz, mint a jelenlegi “juttatás”. Az új kedvezmény nem normatív lesz, hanem egyedi kérelem alapján, a kormány egyedi engedélye szerint lesz igénybe vehető, a kérelemben részletesen bemutatott, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési program alapján. Az uniós szabályozás szerint ugyanis támogatás kizárólag kidolgozott, részletes programra adható. Azt, hogy milyen típusú fejlesztési programokat fog kedvezményezni a kormány, a törvény felhatalmazása alapján megjelenő kormányrendelet tartalmazza majd. Az egyedi engedélyezési eljárást több szempont is indokolja – mondja Kurucz-Váradi Károly, a Pénzügyminisztérium megbízott főosztályvezetője. Ezt teszi szükségessé, hogy, mindig egy komplex támogatási csomagról indokolt dönteni annak érdekében, hogy össze lehessen adni az összes – bármilyen forrásból – kapott támogatást az adott fejlesztéshez kapcsolódóan. Ugyanakkor a kormánynak – a törvényben és a kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett lesz csak mérlegelési jogköre.
Kulcskeresők
Bár az adózási szempontok csak a negyedik-ötödik helyen szerepelnek a multinacionális cégek telephely-választási szempontjai között, mégis igen vonzóvá teszi Magyarországot az önmagában is igen alacsony, 18 százalékos társaságiadókulcs (lásd a grafikont). A KPMG által a világ 58 országában végzett felmérésből például kiderült, hogy az OECD tagországai közül tavaly nálunk volt a legkisebb a társasági adókulcs. A vezető pozíció azonban veszélyben van: Írország két év alatt 12,5 százalékra kívánja mérsékelni a vállalati adót.
A tényleges adóterhelést jelentősen befolyásolják az adókedvezmények, amelyekkel együtt Magyarország még vonzóbbá válik: 1999-ben nálunk a gazdasági társaságok átlagos adóterhelése még a 12 százalékot sem érte el, hiszen együttesen csaknem 90 milliárd forint adókedvezményben részesültek. Bár ma még 16-féle jogcímen lehet a vállalkozásoknak adókedvezményre szert tenni, ezek jelentős részét – tekintettel arra, hogy többnyire határozott időre szólnak – az EU-csatlakozást követően már nem vehetik igénybe. Az összes igénybe vett adókedvezménynek még tavaly is a közel felét – mintegy 40 milliárd forintot – kitevő vegyes vállalati adókedvezmény például utoljára a 2003-as adóév eredménye után lesz érvényesíthető.
Az új szabályozás értelmében a pénzügyi tárcához beadandó adókedvezmény iránti kérelem részletes formai és tartalmi előírásait ugyancsak az említett kormányrendelet tartalmazza majd. A szakminisztérium felhatalmazást kap arra, hogy megtagadva a kormány elé történő terjesztést, úgymond azonnal “visszadobja” azokat a kérelmeket, amelyek tartalmi vagy formai okból hiányosak. Az új kedvezményrendszer “hátránya” még a jelenlegivel szemben, hogy nem 10 évig, hanem csak maximum 5 adóévben érvényesíthető. Megszűnik az a lehetőség is, hogy egy-egy beruházáshoz korlátlanul legyen összekaparható többféle állami támogatás (beleértve az adókedvezményt is), hiszen a kormányrendelet tartalmazza majd azt is, hogy az összes beruházási értékhez képest mennyi lehet az állami támogatás aránya. Ezt az arányt ágazatonként határozzák meg, az úgynevezett érzékeny ágazatoknál sajátos százalékos arányokat és sajátos feltételeket rögzítenek majd. Ugyanakkor az új típusú kedvezménynek előnye is lesz a jelenlegi adókedvezményekhez képest: csaknem az összes ágazatra vonatkozik majd, tehát nemcsak a termék-előállítást preferálja. Bár az érzékeny ágazatoknál csak nagyon szigorú feltételek esetén lehet majd kedvezményekhez jutni.
A helyi adókra vonatkozóan az önkormányzatok kedvezménynyújtási lehetősége jelenleg gyakorlatilag korlátlan, így a vállalkozókat terhelő helyi adók esetében is előfordulhat a csatlakozást követően, hogy a rendeletbe iktatott mentesség állami támogatásnak minősül. Annak érdekében, hogy a különböző önkormányzati rendeletek ne legyenek ellentétesek az uniós előírásokkal, a csatlakozást követően a vállalkozásokat érintően megszűnik a széles körű önkormányzati kedvezménynyújtás lehetősége, s csupán a magánszemélyekre korlátozódik majd.
Annyi már most, a tárgyalások előtt is bizton megállapítható, hogy a magyar kormánynak nem lesz könnyű dolga, amikor a kedvezményeket megpróbálja Brüsszellel is “lenyeletni”.
