Egyre többet emlegetik Brüsszelben a “támogatásokkal való kufárkodást” – mondja Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának vezetője. Főként a mediterrán országok “jeleskedtek” ebben, ám ennek az ügyeskedésnek az ideje lejárt. Így a kutató szerint semmi értelme annak a vitának, amelyet Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere robbantott ki.
Demszky azt vetette fel, hogy a fővárosból és Pest megyéből álló Közép-Magyarország viszonylagos gazdasági fejlettsége miatt az uniós csatlakozás után egyetlen euró támogatásra sem számíthat a strukturális alapok úgynevezett első célkitűzéséből, mert az egy főre jutó hazai termék (GDP) addigra minden bizonnyal meg fogja haladni a tizenötök átlagának 75 százalékát. Ami a legfejlettebb magyar régió teljesítményét illeti, a főpolgármester jóslata szerénynek is bizonyult, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Közép-Magyarország már két évvel ezelőtt átlépte a bűvös határt. Az EU által elfogadott vásárlóerő-paritásos számítás szerint az egy főre jutó GDP az unió átlagának 76 százalékát tette ki 1999-ben, ami egyben azt is jelenti, hogy három év alatt több mint 5 százalékpontot javult e régió teljesítménye.
Ráadásul nem is a magyar gazdaság legjobb éveiről van szó – gondoljunk csak az orosz válságra, amely pontosan ekkor fejtette ki negatív hatását – emlékeztet Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese. Valószínűsíthető tehát, hogy a következő években egyre csökken a különbség az uniós átlag és a legjobban teljesítő magyarországi régió között.
Örülnünk kéne annak, hogy ilyen jól teljesít az ország legjelentősebb gazdasági központja – szögezi le Horváth, ám a főpolgármesteri hivatalban Budapesten nem osztják a pécsi kutató véleményét. Álláspontjukat nyomós érvvel igyekeznek alátámasztani: éves szinten 160-170 milliárd forint támogatástól esik így el az ország. Éppen ezért új régiófelosztást javasol a főváros, ám az ötlet támogatottsága nem valami nagy. A korábbi tervekkel ellentétben, amikor önálló régiót szorgalmazott a főváros (Figyelő, 2000/19. szám), most valamelyik keleti, elmaradott régióval vonnák össze Közép-Magyarországot.
A kormány viszont nem látja szükségesnek a változtatást, s ezt az álláspontot az országgyűlés előírása miatt tavaly elvégzett felülvizsgálat után alakította ki. Ettől függetlenül úgy látja a Külügyminisztérium, hogy Magyarország teljes egésze jogosult lesz a strukturális támogatásra, az EU viszont eddig nem hozta nyilvánosságra álláspontját, s ez 2003-2004-nél előbb nem is várható. Egyelőre tisztázatlan további kérdés, hogy Brüsszel milyen referenciaidőszakot vesz alapul a támogatások odaítélésekor.
A jelenleg zajló itthoni vitában hibás az egész problémafelvetés, mert nem a régiók száma a baj, hanem az, hogy a magyar fejlesztési programok még mindig nem régiókban gondolkoznak. Hét ágazati programmal szemben csak egy regionális áll.
