Az amerikai külképviseleteken szombaton kezdődik a szavazás.
A külképviseleti voksolásnak a magyarországi szavazáshoz képest több sajátossága is van, például az, hogy: A választók ugyanúgy a saját választókerületük jelöltjére és párt- vagy nemzetiségi listára szavazhatnak, mint a Magyarországon voksolók.
Azok a választópolgárok, akik valamelyik külképviseleten kívánnak voksolni, április 2-áig kérhették felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, ezt csaknem 91 ezren tették meg.
A háborús helyzet miatt Teheránban és Erbilben nem lehet megtartani a külképviseleti szavazást.
Miután kiderült, melyik külképviseleten hány választópolgár kíván szavazni, a Nemzeti Választási Iroda kiszállította a szavazólapokat a külképviseletekre, a külképviseleti névjegyzéket pedig a külképviseleti választási iroda nyomtatja ki a külképviseleten.
A szavazás napján a külképviseleti választási iroda (küvi) helyi idő szerint 6 órakor nyitja ki a szavazóhelyiséget.
Kitöltik az ellenőrző lapot vagy lapokat, ezeket a küvi tagjai és az elsőként szavazó választópolgár is aláírja, majd az ellenőrző lapot bedobják az urnába. Ahol több urna is van, ott az összes urnát ellenőriznie kell az elsőként szavazó választópolgárnak, és minden urnába kell ellenőrző lapot dobni. Amennyiben valamelyik urna nem tartalmazza a kitöltött és aláírt ellenőrző lapot, az urna egész tartalma, az összes szavazat érvénytelen.
A szavazóhelyiségben kizárólag az szavazhat, aki a külképviseleti névjegyzékben szerepel, a küvi nem vehet fel választópolgárt a névjegyzékbe. A szavazni kívánó választópolgárnak a küvi előtt igazolnia kell személyazonosságát, erre a következő, a magyar hatóságok által kiállított érvényes igazolványok alkalmasak: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint (kártyaformátumú) vezetői engedély. Az egyes okmányok igénylése során a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) nem alkalmas a személyazonosság igazolására, és DÁP-applikációval sem lehet szavazni. Lejárt érvényességű igazolvánnyal nem lehet szavazni.
Annak a választópolgárnak, aki nem kérte nemzetiségiként nyilvántartásba vételét, egy egyéni választókerületi szavazólapot (a külképviseleti névjegyzék tartalmazza, hogy melyik választókerületét) és egy pártlistás szavazólapot kell adni. A nemzetiségiként nyilvántartásba vett választónak egy egyéni választókerületi szavazólapot, továbbá nemzetiségének listás szavazólapját (a külképviseleti névjegyzék tartalmazza, hogy melyik nemzetiségét) adnak át.
A külképviseleti választási iroda a megfelelő szavazólapokat, azok bal felső sarkán a választópolgár jelenlétében lebélyegzi. A bélyegző hiánya a szavazólap érvénytelenségét eredményezi, ugyanakkor a szavazólapokat nem szabad előre lebélyegezni.
Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzék aláírását megtagadja, a választópolgárt vissza kell utasítani és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.
A szavazás befejezése után a külképviseleteken leadott voksokat a Nemzeti Választási Irodába (NVI) szállítják, legkésőbb április 16-áig. Az NVI az urnák beérkezését követően választókerületek szerint szétválogatja a szavazatokat.
Vasárnap minden egyéni választókerületben egy szavazókör urnái bontatlanul maradnak, ezeket április 18-án bontják fel és hozzákeverik a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel szavazók voksait. Így állapítják meg a szavazókör eredményét, és csak ezt követően lehet majd megállapítani a parlamenti választás eredményét.
