Szabadulóbulik is voltak ott olykor, hiszen a kőbányai börtönök bő tíz percre vannak kocsival a vasútállomáson működő restitől. Jóbarátommal, a politikai elemző Böcskei Balázzsal voltunk ott egyszer piálni. A pultos miatt mentünk: Barkóczi Balázs dolgozott ott.
Balázs jelenleg a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, és egyik pesti jelöltje. Amikor huszonéve megismerkedtünk, leginkább tanár volt, én meg leginkább futballbíró, fiatalok voltunk és balosok. A futballt is imádjuk, volt, hogy Isaszegre mentem hozzá, hogy megnézzük a helyi csapat derbijét.
Fő szabály szerint nem szoktam magántörténetekből nyilvánosságot írni, noha estem már ebbe a hibába. Balázzsal évek óta nem találkoztunk személyesen, annak sem tudom idejét, mikor hívtam fel legutóbb. Most kedden azonban rácsörögtem, mert írni akartam annak ürügyén, ami rá is zúdul.
Felhívtam, hogy leírhatom-e a történetét pár szóban, sohasem beszélt ugyanis erről nyilvánosan – közérdek pedig nem szól mellette.
Csakhogy most nagyon sokan kérdőjelezik meg a vissza nem lépő ellenzéki politikusok morális integritását, tisztességét.
