A Vidéki prókátor is reagált az ukrán pénzszállítmánnyal kapcsolatos rendeletre. A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd a kormányfőt Sobri Jóskával, a XIX. század rettegett útonállójával vetette össze. Arra jutott, hogy a rablótámadásairól elhíresült betyárvezér és Orbán Viktor között az a különbség, hogy a rettegett útonálló
nem tudott utólag valamilyen »jogszabályt« firkantani arról, hogy előzőleg jogszerűen követett el útonállást és fegyveres rablást.
Szerinte ez egy újabb ok, ami miatt lehet izgulni. A Vidéki prókátor úgy véli: a választás után nem biztos, hogy az új kormány nem állítja bíróság elé azokat, akik a Magyarországra
szégyent hozó, bosszúból elkövetett, teljes mértékben illegális és több tekintetben is jogsértő fegyveres útonállásban bármilyen módon is részt vettek.
Az ügyvéd közösségi oldalán bírálta a TEK-et, nagyon szomorú amiatt, hogy a Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt magyar rendőrséget fel lehetett használni egy ilyen súlyosan törvénytelen akcióhoz. Felidézte, hogy a szlovák rendőrök a minap megtagadták a büntetőeljárás lefolytatását a Benes-dekrétumok vitatása miatt magukat feljelentő magyarokkal szemben. A jogász bejegyzésében Orbán Viktor rendelete mellett arra is utalt, hogy Lázár János hétfőn elismerte: a Barátság kőolajvezetéken leállt szállításnak köze volt ahhoz, hogy a TEK múlt héten feltartóztatta az ukrán pénzszállító konvojt. A Vidéki prókátor a választások kapcsán felidézte azt is, hogy szerinte Orbán Viktor nem a megoldás, hanem a megoldandó probléma, mert ígéretei ellenére nincs repülőrajt, béke, aranykor, „olcsó” orosz olaj, csak feszültség, félelemkeltés, kapkodás és káosz.
Eddig nem volt jogalap
Az ukrán Oschadbank jogi képviselője a 24.hu-nak nyilatkozva korábban kulcselemnek nevezte, hogy a szóban forgó pénzt és aranyat a büntetőeljárásról szóló törvény egyes szabályaitól eltérően – külön határozat nélkül – lefoglaltnak tekintik. Horváth Lóránt később az Egyenes Beszédben azt mondta: Lázár János nyilvánosan bevallott legalább két bűncselekményt: az egyik a hivatali visszaélés, a másik a Btk. 314-es paragrafusában megfogalmazott terrorcselekmény. Felidézte, hogy terrorcselekményt követ el, aki állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, eltűrjön, „anyagi javak” sértetlenül hagyását, visszaadását követelése „teljesítésétől teszi függővé”. Terrorcselekményt követ el az is, aki a lakosságot megfélemlíti, más állam gazdasági rendjét megzavarja.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is bírálta a magyar kormányt, amiért „legalizálná” az ukrán állami pénzek visszatartását. Közölte: Ukrajna minden érintettet felelősségre fog vonni, nemcsak a pénzek visszatartása miatt, hanem a hét ukrán állampolgárral szembeni – szerinte – brutális bánásmódért is, amely sértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény és a Bécsi konzuli egyezmény rendelkezéseit. Szerinte meglepő, hogy Magyarország továbbra sem adja vissza csütörtökön lefoglalt ukrán vagyont (35 millió euró, 40 millió dollár, kilenc 1 kilós aranytömb). A miniszter eleve „állami terrorizmusnak” nevezte a magyar hatóságok lépését.
