Budapestnek adott igazat az Alkotmánybíróság (Ab) a kormány ellen a szolidaritási adó miatt a kormány ellen indított perben – írta pénteki közleményében a Fővárosi Önkormányzat.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, 2023 áprilisában megtagadta a túl magasnak ítélt szolidaritási hozzájárulás befizetését az állam részére, amit ősszel a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint inkasszálásával hajtott be, a Kúria pedig 2023 végén jóváhagyta az inkasszót. Az önkormányzat pert indított, majd 2024 tavaszán Karácsony kijelentette, hogy Budapest nettó befizetője lett az államnak, mivel a szolidaritási hozzájárulás összege meghaladja a kapott támogatások mértékét. Az ügyet tárgyaló Főváros Törvényszék ezután az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az önkormányzat közleménye most azt állítja, hogy a Magyar Államkincstárnak a fővárost ügyfélként kezelő hatósági eljárásban kellett volna megállapítania az önkormányzatot érintő elvonás mértékét, amellyel szemben adott a jogorvoslat lehetősége. Ez különösen fontos annak tükrében, hogy az Ab szerint a szolidaritási hozzájárulás összegének megállapítása során meg kellett volna vizsgálni, hogy az nem lehetetleníti-e el az önkormányzatot a feladatai ellátásában. Ezen felül az Ab az Állami Számvevőszék független jelentéséből azt a következtetést is levonta, hogy a főváros költségvetési gazdálkodása az utóbbi években egyre inkább elnehezült, ám a szolidaritási hozzájárulás mértéke mégis tovább emelkedett – állítja a közlemény.
„Sőt, az Ab abban is a Fővárosnak adott igazat, hogy ha az állam több hozzájárulást von el Budapesttől, mint amennyi támogatást ad, magyarán ha az önkormányzat nettó befizetővé válik, akkor az ellentétes lehet az európai Önkormányzati Chartában és az Alaptörvényben biztosított önkormányzati autonómiával” – írták, hozzátéve, hogy a per a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.
A főváros a döntést tehát győzelemként ítéli meg, miközben az Alkotmánybíróság ítéletében konkrétan elutasította a Fővárosi Törvényszéknek azt az indítványát, miszerint „a szolidaritási hozzájárulás mértéke a felperesre [azaz Budapestre] vonatkozóan egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű” és nem áll arányban a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásával.
A Hvg.hu által idézett Ab-ítélet szerint „bár a felperes [a Fővárosi Önkormányzat] költségvetési helyzete az ÁSZ szerint pénzügyileg fenntarthatatlan, 2023-ra nézve nem volt kimutatható a nettó befizetői pozíciónak és az előbbi helyzetnek az ok-okozati összefüggése a költségvetés struktúráját tekintve, jóllehet az utóbbi években a költségvetési gazdálkodása egyre inkább elnehezült, miközben a szolidaritási hozzájárulás progresszívan emelkedett” és csak akkor kerülhet összeütközésbe az Alaptörvénnyel, ha „az Alkotmánybíróság eszköztárával is mérhetővé válik a finanszírozási rendszer súlyos aránytalansága”, több éven keresztül. Az Ab szerint nincs túladóztatva a főváros és be kell fizetnie a szolidaritási adót.
