Közélet

Miért bukik meg ilyen sok elsőosztályos kisdiák?

Ivándi Szabó Balázs / 24.hu
Képünk illusztráció.
Ivándi Szabó Balázs / 24.hu
Képünk illusztráció.

A KSH friss adataiból kiderült, hogy a 2023/24-es tanév elsőseinek 4,2 százaléka volt évismétlő, ami egyrészt egy általános, régóta fennálló, rendszerszintű és kezeletlen probléma, ráadásul 2010 óta az Orbán-kormányok intézkedései közvetlenül is felelősek számos jól azonosítható, a gyermekeket ért kárért – írja a G7 vasárnapi cikkében Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője.

A szakértő szerint az évismétlés annak a jele, hogy az adott gyermek egy teljes éven keresztül nem tudott az iskola által megállapított területeken és szinten teljesíteni, ezért érdemes mindenképpen magával a feltétel- vagy elvárásrendszerrel is foglalkozni, illetve az iskolát, mint befogadó közeget megvizsgálni. Ercse Kriszta idéz néhány elemet az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának keretei között Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus kutatásainak eredményeiből.

Az elsőosztályosok 1000 fős mintájának vizsgálatából például kiderült, hogy a tanulók körülbelül 20 százaléka iskolaalkalmatlan, és ez különösen sújtja a kisfalvas térségeket. A kutatók a jelenség alapvető okaként minden gyermek esetében általában a neurológiai rendszer éretlenségét jelölik meg, az iskolába lépők tehát igen magas arányban csupán hároméves szinten vannak. A hátrányos helyzetű területeken sajnos súlyosabbak a környezeti károsító hatások.

Arra a jelenségre, hogy a 21. századi környezet elképesztő mértékben gyakorol hatást nem csak a fejlődés ütemére, de magára az idegrendszerre is, a magyar iskola semmilyen módon nem képes válaszolni, sőt, azt el sem ismeri. Továbbra is úgy szerveződik és működik, mint száz évvel korábban. Tervteljesítéses logikával, mindenkitől mindent ugyanúgy követel. A diszfunkcionális iskolai működésnek azonban a gyermekeken jelentkeznek a tünetei.

A gyermek egyéni tanulási igényeihez való alkalmazkodásról ír sok helyen Nahalka István, aki a korszerű pedagógiai szemlélet és kultúra megjelenését sürgeti a magyar oktatási rendszerben. Bár tudjuk, hogy az iskolának maximálisan az egyes gyermekekre, az ő szükségleteikre kellene fókuszálnia, ehhez igazítva a módszereket, tartalmakat, eszközöket, ehhez képest a rendszer makacsul ellenáll, és ezzel fenntart egy ártalmas, bántalmazó szisztémát.

Ha évente 4,6–5,2 százaléka az elsősöknek „kudarcot vall”, gondoljunk bele, milyen egyre mélyülő sérüléseket, károkat szenvedhet az a 15 százaléka az iskolára nem kész gyermekeknek, akiknek a szülei nem kérvényezték az évismétlést – írja Ercse Kriszta. Felidézi, hogyan alakult az elmúlt három tanévben az elsős évismétlő tanulók aránya:

  • 2021–22-ben 4,6,
  • egy évvel később 5,2,
  • legutóbb pedig 4,2 százalék

volt a mérték, és a képet az teszi teljessé, hogy a felsőbb osztályokban ugyanez az arány mindösszesen 0,7 és 2,3 százalék között mozog.

Ercse szerint a kialakult helyzet részben egyes elhibázott oktatáspolitikai döntések következménye. Így például 2020-tól a kormányzat kötelezővé tette a hatéves kori iskolakezdést. Az évhalasztás – plusz egy év az óvodában – lehetőségét kivette a kompetens, gyermeket ismerő és értő szülői és helyi óvodai szint kezéből, és arctalan adminisztrációs folyamattá tette, ahol az Oktatási Hivatal hoz központi döntéseket, a gyermek ismerete, és érdemi fellebbezési lehetőség nélkül.

Ercse szerint ráadásul több tízezer gyermek ül majd úgy a második évfolyamon, hogy egyre inkább elveszíti a fonalat, és nagy részük később nagy eséllyel kerül bele a PISA-mérésben a funkcionális analfabéták csoportjába.

Így tesz tönkre az iskola a gyermekek közül nagyon sokakat – de a legfontosabbat értsük meg: ezekkel a gyermekekkel valójában nincs semmi baj. Mi nem bánunk jól velük

– olvasható a G7 cikkében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik