Míg 2010-ban még kevesebb mint 28 ezer 65 évnél idősebb dolgozott, 2023-ban már közel 115 ezren vállaltak munkát ebből a korosztályból a KSH legfrissebb adatai szerint, vagyis megtriplázódott a számuk – írta a Pénzcentrum. A nyugdíjas korú munkavállalók száma különösen az elmúlt években ugrott meg, részben a kedvező szabályozás és a munkaerőhiány miatt, sok helyen, például az egészségügyben és az oktatásban a nyugdíjasok tovább-, illetve visszafoglalkoztatásával orvosolják a szakemberhiányt.
A legtöbb 65 évnél idősebb a feldolgozó iparban dolgozik, amely 11,5 ezer nyugdíjaskorúnak ad munkát, 11 ezren a kereskedelemben és gépjárműjavításban dolgoznak, az oktatásban 10,6 ezren, az egészségügyben és a szociális ellátásban pedig 8,5 ezren.
„A számokból egyértelműen látjuk, hogy évről évre egyre több 65 évnél idősebb magyar marad a munkaerőpiacon. Sokuknak ez lehet, hogy pozitív döntés, hiszen még bőven fiatalnak érzik magukat ahhoz, hogy tovább dolgozzanak. Ugyanígy viszont sokaknak lehet hogy ez egy kényszerdöntés, hiszen a nyugdíjuk nem lenne elég arra, hogy fenn tudják tartani eddigi életvitelüket. Márpedig a magyar társadalom folyamatosan elöregszik, ezért néhány éve belül nagyon is fontos kérdés lesz, mit kezd majd az állam a hazai nyugdíjasok tömegével” – írta a Pénzcentrum, amely szakértőket idézve három megoldást vázol fel: a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét, a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak), vagy pedig a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.
A Magyar Nemzeti Bank a korábbi 144 pontos javaslatcsomagjában már felvetette, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartalomhoz kellene kötni, ahogy ezt már Szlovákiában és Svédországban az elmúlt két évben már bevezették.
