A Fideszben nem tartanak komolyan a korábbi ellenzéki szövetség tagjaitól – írja hétfőn a Telexen megjelent cikkében a Direkt36. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erről egy zártkörű tanácskozáson beszélt, amikor a Megyei Jogú Városok Szövetségének tavalyi ülésén vett részt.
Az egyik résztvevő szerint Gulyás egy ponton a jelen lévő ellenzéki polgármesterek előtt Szita Károly fideszes MJVSZ-elnökhöz fordulva kijelentette:
legyünk őszinték, a mostaninál jobb ellenzéket nem nagyon kívánhatunk magunknak.
A Direkt36 hosszabb cikkben vizsgálta meg, hogy miért nem képesek fogást találni a Fideszen a legutóbbi választáson szövetségben induló pártok.
Mi történt a bukott választás után?
A Direkt36 kutatásai szerint az ellenzéki pártszövetség nem sokat tett azért, hogy kielemezze a választási vereség okait. Például 2022. április 26-án, közel négy héttel az ellenzék számára megrendítő vereséggel záruló parlamenti választás után a kampányban szövetséges pártok létrehoztak egy csoportot a Signal nevű kommunikációs csatornán. A csoport a „választási kárbecslő” nevet kapta, és egyike volt annak a kevés közös ellenzéki próbálkozásnak, amely azt célozta, hogy kielemezzék a számukra lesújtó eredmény okait és levonják belőle a tanulságokat.
Ez a munka azonban lényegében még az előtt befejeződött, hogy komolyan elkezdődött volna. A személyes találkozók a résztvevők szerint leginkább terápiás jellegűek voltak, a Signal-csoportban pedig olyan témák kerültek szóba, hogy az egyik párt képviselője covidos lett, a másik pedig megy majd szerepelni az ATV-be. Május 17-én Agócs Ádám, az MSZP elemzésekkel foglalkozó szakembere küldte a csoportba az utolsó üzenetet, amely úgy szólt, hogy „írjatok majd”, de erre már nem válaszolt senki.
A DK átigazolásai
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára tavaly szeptember 15-ére hívott össze szűk körű találkozót Bodnár Zoltán korábbi MNB-alelnök otthonába – számolt be a tényfeltáró portál. A meghívottak között volt Vásárhelyi Mária szociológus, Lakner Zoltán, a Jelen közéleti hetilap főszerkesztője, Győrffy Dóra közgazdász, Bruck András író, Bruck Gábor kampányszakértő és Kuncze Gábor volt SZDSZ-es belügyminiszter.
Gyurcsányék elmondták, hogy másnap a nyilvánosság elé lépnek azzal, hogy árnyékkormányt alakítanak. Beszéltek arról, hogy más ellenzéki pártban nem látták a siker lehetőségét. „Az MSZP-t mint nem létező pártot kezelték” – mondta a találkozón résztvevő egyik forrás. Egyedül a Momentumról beszéltek úgy mint tényezőről – szerintük az ő támogatottságuk a Mi Hazánkéval lehet versenyben –, más politikai szervezetről pedig említés szintjén sem esett szó.
A Direkt36 szerint nem csak az árnyékkormány megalakításával tette világossá a DK a többi pártnak, hogy dominálni akarja az ellenzéki térfelet. A tavalyi választás után aktívan keresték a lehetőségét annak, hogyan csábíthatnak át minél több politikust a többiektől. A Direkt36 kutatásai alapján a legtöbb átigazolás tervezett módon zajlott, és annyira komoly prioritást jelentettek a DK-nak, hogy az első lépéseket sokszor a párt legfőbb vezetői tették meg.
Gyurcsány szerint Karácsony elszalasztotta
Baranyi Krisztinától, a IX. kerület független polgármesterétől tavasszal a DK egyik fővárosi politikusa kérdezte meg: „Kriszta, te nem akarsz főpolgármester lenni?”
Baranyi jelezte, hogy nincs ilyen szándéka, de pár héttel később ismét érdeklődött nála a DK, hogy nem gondolta-e meg magát. A polgármester ekkor ismét jelezte, hogy nem érdekli a dolog.
Az egyik nyilatkozó ellenzéki politikus szerint neki Gyurcsány beszélt arról, hogy több jelölt is van a fejükben, és közülük név szerint Somogyi Zoltán politikai tanácsadót, a Political Capital elemzőintézet egyik alapítóját említette. Más források és a nyilvánosságban is megjelent információk szerint a pártban szóba került Bősz Anett, a DK által támogatott főpolgármester-helyettes és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármester neve is.
Gyurcsány egy ellenzéki politikussal nemrégiben folytatott privát beszélgetésében egyértelműen megfogalmazta Karácsonnyal szembeni kritikáját. Amikor a politikus megkérdezte tőle, hogy miért áll bele Karácsonyba, azt válaszolta:
Aranypofám, azért, mert megvolt a lehetősége, hogy megszervezze az ellenzéket. Elszalasztotta.
A régóta meglévő feszültségek ellenére Karácsony egyik közeli munkatársa szerint egyébként most nyugodt a viszonyuk a DK-val – állítja a Direkt36. A forrás szerint ennek oka, hogy Karácsony csak Budapestre és az önkormányzatokra fókuszál, az európai parlamenti kampánnyal pedig nem foglalkozik. Már 2019-ben is volt ehhez hasonló megállapodás Karácsony és Gyurcsány között, és a forrás szerint „most is van ilyen igény a DK részéről”. Erről most közvetítők útján egyeztetett a két politikai vezető.
A kispártok helyezkedése
A Párbeszéd támogatottsága 2 százalék körül van, így ha mandátumot akarnak szerezni a jövő évi európai parlamenti választáson, az jelen állás szerint csak akkor lehetséges, ha összefognak más párttal, és közös listát állítanak.
Tavaly év végén a párbeszédes Karácsony Gergely tárgyalást is kezdeményezett erről a Momentum elnökével, Gelencsér Ferenccel – olvasható a cikkben. Decemberi és januári találkozójukon a közös EP-lista ötletét vetette fel. A főpolgármester azzal érvelt az ötlet mellett Gelencsérnek, hogy a pártjaik szavazói gyakran másodlagos preferenciaként egymást jelölik meg, így „két kisebb, européerebb” párt listája sikeresen szerepelhet.
Ezek a tárgyalások megrekedtek, de a Párbeszéd újabban amúgy is inkább az LMP felé tapogatózott. Több párbeszédes politikus szerint az utóbbi időben már az lett a prioritás, hogy az LMP-vel hozzanak össze együttműködést a közös EP-indulásról.
Baranyi kemény véleménye
Az ellenzéki oldalon is vannak, akik szerint ezért a pártok elsősorban magukat okolhatják. A Direkt36 azt írja, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint például a korábban szövetséges ellenzéki pártok közül senki nem akar építkezni, csak a pozíciók érdeklik őket.
Az ellenzék szlogenje lehetne, hogy párbeszéd a mandátumokért. A pártvezetők nem tárgyalnak másról egymással, mint a pozíciókról. Nem a víziókról vagy a programról beszélnek, hanem felügyelőbizottsági meg külső bizottsági helyekről.
