A dél- és észak-alföldi magyar kistérségek 2011 óta rendszeresen a legrosszabbak között szerepelnek az öngyilkossági arányszámok alapján az Európai Unión belül, a helyzet azonban annyiban tovább romlott, hogy 2020-ban már a Dél-Alföldön lettek lakosságarányosan a legtöbben öngyilkosok egész Európában – írja szerdai cikkében a G7.
A portál az Eurostat vonatkozó statisztikái alapján azt írja, hosszú távon mind az EU-ban, mind Magyarországon csökken az öngyilkosságok száma, sőt, több évtizedes távlatban Magyarországon az egyik legnagyobb a csökkenés mértéke.
2020-ban aztán a több évtizedes csökkenő trend megtört Magyarországon: ilyen hirtelen emelkedés a magyar öngyilkossági ráták mélypontja környékén, a 80-as évek első éveiben volt utoljára. Európában az elmúlt években Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovénia vezette a listát, a leginkább sújtott kistérségek is jobbára ezekből az országokból kerülnek ki.
A G7 emlékeztet: a hetvenes években idehaza még Budapesten volt a legmagasabb az öngyilkossági ráta, ez aztán fokozatosan eltolódott a községek felé: 2010-re a falvakban volt a legmagasabb a mutató, ezt a városok követték, míg a megyei jogú városokban és a fővárosban volt a legalacsonyabb.
A portál szerint a magyar „fekete övezet” állandónak tűnik: a délkeleti országrész lényegesen rosszabb öngyilkossági rátáiról már 150 évvel ezelőttről is van adat, és ez az országon belüli eltolódás a mai napig fennáll. A területi eltolódás okainak feltérképezése a magyar öngyilkosságkutatások egyik fontos témája, a téma szakértőjének számító Moksony Ferenc kutatásai például arra engednek következtetni, hogy alapvetően öröklődő szociokulturális minták állhatnak a háttérben – olvasható a cikkben.
