Az előző napi interpellációk és Varga Judit bizottsági elnökké választását követően több törvénymódosításról is szavaztak a parlamentben (a státusztörvényről külön cikkben emlékeztünk meg).
Palackos gáz
A palackos és a tartályos gáz elérhetőségének javítását célzó változtatást fogadott el az Országgyűlés 141 igen szavazattal, 42 ellenvoks és tíz tartózkodás mellett. Az elmúlt időszakban előfordult, hogy nem 11,5 kilogrammos töltőtömegű propán-bután-gázpalackok jutottak el a fogyasztókhoz, hanem 10,9 kilogrammosak. A földgázellátásról szóló törvényi változtatás értelmében a jövőben a forgalmazóknak vissza kell térniük a 11,5 kilogrammos töltőtömegű gázpalackok árusítására, annak ára pedig nem lehet magasabb a 10,9 kilósak áránál – hangzott el a törvény ismertetésekor. A 11,5 kilogrammos PB-gáz palackjára és a lakossági tartályos PB-gázra vonatkozó hatósági árakat kivezették.
Tilos lesz a településeknek a termőföld megadóztatása
Idén szeptembertől a településeknek tilos adót kivetni a termőföldre – döntött az Országgyűlés 169 igen, 14 nem és kilenc tartózkodó szavazattal fideszes képviselők indítványára. A helyi adókról szóló törvény módosítása kimondja, hogy szeptember 1-jétől megszűnik a települések adóbevezetési joga a termőföldre, a termőföld-tulajdonra vagy a termőföldön fennálló vagyoni értékű jogra. Az önkormányzatoknak szeptember 2-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a hatályos települési adóról szóló rendeletük megfeleljen a törvénynek. Az indoklásban emlékeztettek: a helyi adókról szóló törvény 2015-ben hatályba lépett módosítása tette lehetővé a helyi önkormányzatoknak, hogy bármely adótárgyra vonatkozóan települési adót vessenek ki.
Hatékonyabbá válhat a szerencsejáték-szervezés
A szerencsejáték-szervezést hatékonyabbá tevő, valamint a játékosokat védő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 140 igen szavazattal, 34 ellenvoks és 18 tartózkodás mellett. A változtatás egy része az online fogadásokkal kapcsolatos piacnyitás miatt szükséges. A szerencsejáték-szervezők nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy játékosaik számára hány egyenleget tartanak fenn, de egy adott típusú játékhoz továbbra is egy egyenleg lesz vezethető. A játékszervező a jövőben lehetőséget biztosíthat a fogadóknak a korai kifizetésre is. Ennek lényege, hogy a játékos az adott fogadás kimenetelét nem várja meg, hanem egy ennél korábbi időpontban, az eredetihez képest alacsonyabb összegű nyereménnyel zárhatja le a játékot.
Maradnak az extraprofitadók, emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója
Elfogadta az Országgyűlés – 136 igen, 49 nem és kilenc tartózkodó szavazattal – az adótörvények módosítását a kormány kezdeményezésére. Törvénybe foglalták a veszélyhelyzeti jogalkotás során rendeleti szinten született adószabályokat: így az extraprofitadókra vonatkozó eddigi rendelkezéseket, a 30 év alatti anyák adómentességét, a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelők emelt összegű családi kedvezményének szabályait, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítását is.
Törvényi szintre kerül a légitársaságok hozzájárulása, valamint a munkába járás adómentes költségtérítésének 30 forintra emelése, és rögzítették az egyszerűsített foglalkoztatás napidíjait.
Jövő év január 1-jétől emelkedik az üzemanyagok jövedéki adójának mértéke. Ez a kőolaj világpiaci árától is függ: 50 dolláros hordónkénti ár alatt a benzin jövedéki adója 125 helyett 157,55 forint lesz literenként, felette 120-ról 152,55 forintra emelkedik. A gázolaj esetében 50 dolláros kőolajár alatt 120,35-ről 152,9 forintra emelkedik a jövedéki adó, felette 110,35-ről 142,9 forintra nő. A kormány közlése szerint az emelésre az uniós adóminimumoknak való megfelelés érdekében van szükség.
Bővül a gépjárműadó alól mentes autók köre: az egyesületekhez és alapítványokhoz hasonlóan a köztestületek tulajdonában álló gépjármű után sem kell fizetni, feltéve, ha a köztestületnek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az évi két alkalom helyett egy alkalommal kell majd gépjárműadót fizetni, aki ezt nem tudja megtenni, öt alkalomból álló részletfizetést kérhet.
Nulla százalékra csökken a napilapokra – hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványokra – vonatkozó áfakulcs. Az indoklás szerint ezt a Magyar Lapkiadók Egyesülete kezdeményezésére fogadták el, célja, hogy “támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust”.
Törvény születik az állami építési beruházásokról
Egységes törvény vonatkozik a jövőben az összes állami építési beruházásra. A jogszabály – amelyet 135 igen szavazattal, 49 ellenvoks és 9 tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők – mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.
A törvény ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kívánják bevonni az állami beruházásokba. Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat egy állami ágazati koncepció, beruházási tervek és az állami építési beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani. Utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként. A tárcáknak tízéves fejlesztési listát kell összeállítaniuk, a kormány ez alapján fogja meghatározni a beruházási listáját.
