„Egyfajta naiv, babonás hiedelem lengi körül a fogadalmakat: amikor pezsgőspohárral a kezünkben az év utolsó perceiben ígérünk meg valamit, magát az alkalmat ruházzuk fel valamiféle mágikus erővel” – önt tiszta vizet a „pezsgőspohárba” Makai Gábor klinikai szakpszichológus. Szerinte az átszellemültség miatt simán úgy érezhetjük, hogy most majd minden megváltozik, és ezzel gyakorlatilag már indulás előtt becsapjuk magunkat. Az efféle fogadalmakat legfeljebb a lendület tartja fenn pár hétig.
Az persze csak az érem egyik oldala, hogy nem létező erőkben hiszünk. A Micra Market Research reprezentatív kutatása arra is rávilágít, hogy sokunknak már a fogadalomtétel is meghaladja az erejét. A felmérés szerint 2021 év végén a dohányterméket fogyasztó 18-65 évesek csaknem harmada, nagyjából 550 ezer ember fontolgatta, hogy változtat dohányzási szokásain, vagy áttér valamilyen alternatív nikotinfogyasztási formára. Ehhez képest a fogadalomig csak alig több mint felük jutott el szilveszterkor, és a ténylegesen megtett fogadalmak további 36 százaléka már 2022 első három hetében „füstbe ment”.
A mindennapi életünké a főszerep
Miután vágyvezérelt magatartásról van szó, a pszichológus nem is tartja meglepőnek ezt a durva lemorzsolódást. „Ha nincs előzetes tervezés, akkor az ember sodródik, borítékolhatóan negatív élménye lesz a fogadalommal kapcsolatosan, és már ahhoz sem érzi magában a legcsekélyebb kedvet sem, hogy kidolgozzon egy elképzelést” – állítja Makai Gábor.
Pedig az igény megvolna rá, amit jól mutat az is, hogy a magunknak tett újévi vállalások zömében a mindennapi szokásainkat érintik: a kutatás szerint az újévi fogadkozások jellemzően az életmóddal kapcsolatosak, a válaszadók 63 százaléka ezt jelölte meg. Ezt követi az egészség (36%), a káros szenvedélyek (27%), valamint az egyéb magánéleti dolgok (25%).
Kell egy terv!
Makai Gábor szerint az önígéretben megfogalmazott vállalás megvalósítása leginkább azon múlik, meg tudja-e élni a kontroll érzését az, aki a fogadalmat tette. „Értékelő-elemző attitűd kell: érdemes beazonosítani, hol buktak el a korábbi fogadalmaink, célszerű kisebb, reális célkitűzéseket tenni, és felkészülni arra is, hogy menet közben ne okozzon gondot az újratervezés sem” – sorolja a siker receptjének összetevőit a szakember. Természetesen az a legjobb, ha semmilyen nikotintartalmú terméket nem fogyasztunk, és teljesen felhagyunk ezzel a szokással. A gyakorlat azonban sokszor azt mutatja, hogy a „leszokom a dohányzásról” nagy ívű koncepciója helyett működőképesebb az adag csökkentésére vállalkozni, vagy arra, hogy áttérünk egy füstmentes alternatívára (ilyen technológia pl. az e-cigaretta, a hevítéses dohánytermékek, a nikotinpárna)*. Erre világított rá egyébként a kutatás is: általánosságban sikeresebben tartják be azokat a fogadalmakat, amelyek a dohányzás intenzitásának csökkentését, vagy valamilyen alternatív technológia használatát tűzték ki célul, mint amikor a káros szenvedély teljes feladását tűzték ki célul.
A kudarc is fejben dől el
Ha elengedjük az irreális vágyakat, és ki tudunk lépni a vágyvezérelt működési módból, a pszichológus szerint sokat javítunk az esélyeinken, hogy elérjük a megfogalmazott változásokat. Az észszerűség és a tudatosság a kisebb visszaesések áthidalásában is a kezünkre játszhat. „A legfontosabb, hogy a kis kudarc nem egyenlő a teljes kudarccal, hanem újratervezést jelent” – hívja fel a figyelmet Makai Gábor, aki szerint racionális üzemmódban ez lényegesen kevésbé tudja megtorpedózni a motivációt, mint a túlvállalás. A pszichológus úgy véli, ha a gondosan kidolgozott program létrejön, az önmagában ad egy alapkeretezést az elképzelésnek, csökkentve a sodródás esélyét. Ezáltal nagyobb eséllyel lehet elérni a célokat, ráadásul folyamatos pozitív visszacsatolást is kapunk a cél eléréséig vezető úton.
* Ezek az alternatív technológiák nem kockázatmentesek, és függőséget okoznak. További információkért, kérjük, látogassa meg az égéshelyett.hu oldalt.
