A lázadó ember: Matolcsy őszinteségi rohama

Váncsa István: Élet

Sajtok, margarinok 4-500 forintos áron, vöröshagyma 348-ért, a szele­telt karaj 1130-ért kapható a Lidlben, csak persze nem nálunk, hanem Zakopanéban, adta hírül a hét elején a vg.hu. Az üzletben minden má­sodik vásárló magyar, teszi hozzá a tudósítás, és ez a föntiek fényében érthető is. Voltak idők, amikor a lengyelek jöttek hozzánk, ha enni akartak, most mi megyünk hozzájuk, már amíg tudunk, értsd amíg lesz üzemanyag. Valószínűleg nem sokáig lesz, minthogy vasárnap es­tére a fővárosban és az ország több pontján is kiszáradtak a benzinku­tak, erre tehát figyelnünk kell. Legyen a tankban annyi, amennyivel át­jutunk Szlovákiába, ott aztán literenként 1,7 euróért annyit tankolunk, amennyi belénk fér.

Idővel, persze, vissza kell jönnünk, az pedig lelombozó élmény lesz, bár nem sokáig, hiszen itthon már hallgathatjuk az autórádiónkon a nekünk szánt műsorokat, amelyektől felvidulunk, búnk-bánatunk to­vaszáll. A lényeg az, hogy ahol Matolcsy nevét halljuk, onnan teker­jünk tovább, ugyanis az ilyen műsor a nyugalom megzavarására alkal­mas hanghatásokat tartalmaz, nekünk pedig ezekben a nehéz napok­ban az ilyesmi hiányzik a legkevésbé.

Egyébként pedig amúgy is tudjuk, miket beszélt a jegybankel­nök, mostanra már mindenki tudja. A magyar gazdaság válság-közeli helyzetben van, mondta egyebek között, ami azt mutatja, hogy ő még a mostani nehéz napokban is mértéktartóan fejezi ki magát. Igaz, a számok harsognak helyette is. Hazánk a negyedik-ötödik legsérüléke­nyebb ország, nem Európában, hanem a világon, említette egyebek között. Az unión belül alulról a negyedik termelékenységi szintet sike­rült meghódítanunk, Románia után a második legmagasabb ikerdeficit­et hoztuk össze, jövőre viszont a legeslegmagasabbat fogjuk produkáln­i, mezőgazdaságunk termelékenysége Európában a második leg­alacsonyabb.

Kovács Zoltán: A lázadó ember

Matolcsy gondolatai nagyon szimpatikusak lehetnek az ellenzéknek, de

hát vigyázat, ő az idők során sokfélét mondott, attól függően, milyen ambíciói voltak.

Legemlékezetesebb megszólalása egy külföldi útja után maradt a hálás utókorra, amikor angol banki ismerőseinek számolt be a kormány „gigászi harcáról”, még 2012-ben, akik megkérdezték, miként álltak ellen a magyar kabinetet ért gyilkos támadásoknak. „Mondtam nekik, kell hozzá egy miniszterelnök, egy frakció, egy kormány, egy nemzet, egy nép, egy békemenet és még néhány egyéb dolog. Azt mondták, ők ezt nem értik. Megebédeltünk, hazajöttem” – számolt be londoni kalandjairól egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. Akkor épp gazdasági miniszter volt, és jegybanki elnök szeretett volna lenni. Azt se feledjük, hogy 2015–2016-ra egekig nőtt a „közpénzjellegét elvesztő” jegybanki alapítványi vagyon, ez részben a Matolcsy család közvetlen közelébe került. A magántőkealapokat több kormányközeli milliárdos használja, nagy előszeretettel. Matolcsy György bármit mond, ugyanannak a romlott rendszernek a része, amelyiket bírál, és amelyikben a szemünk láttára tűnik el a közvagyon. Pontosan olyan kártékony, mint Mészáros, Parragh, Tiborcz meg a többiek. Annak a rendszernek a vezető figurája, amelyikből rég kiveszett a morál, ha egyáltalán volt valaha is, amelyikben a társadalmi felelősségvállalás nulla, amelyik nem hajlandó kommunikálni senkivel, és behúzódva a hatalom sáncai mögé, legföljebb önös érdekből, nehezen kideríthető okokból szólal meg, amikor megszólal.

Most nem tudni, mi akar lenni, bankelnöki mandátuma 2025-ben jár le. Hirtelen sötét fellegeket lát gyülekezni, és ő maga mutat utat.

Benda László: Tiltakozás Kínában a koronavírus kezelése és a koronázás ellen

Új korszak” beköszöntét ígérte jó hat hete Hszi Csin-ping kínai elnök-pártfőtitkár, az őt harmadik periódusra is vezérévé „koronázó” kommunista párt huszadik kongresszusán. Mintha időközben csakugyan új korszakba lépett volna a Mennyei Birodalom. Ám mindez pokoli feszültségekkel járt. Igaz, a megelőző három esztendő sem látszott a társadalmi harmónia megtestesülésének. A 2019 vége óta Vuhanból elterjedő koronavírus-járvány, annak kezelése, sőt gazdasági és társadalmi „mellékhatásai” nemcsak utcai tömegtüntetésekhez vezettek. Hanem először jelentek meg nyilvánosan a pártot és személyesen Hszi elnököt bíráló jelszavak.

Az egész egy magányos tüntető szólójával indult. A pártkongresszus idején a Peking északnyugati fertályán lévő Szitung-hídra fölsétált egy férfiú, s kitekert egy transzparenst, amely a kínai elnököt „áruló despotának” nevezte. Az akció pillanatiok alatt bejárta a közösségi médiát, diákok és külföldi hírekhez jutó értelmiségiek körében. Nem sokkal később egy hszincsiangi tűzeset tíz halálos áldozatot követelt. A vírus miatti szigorú lezárások ugyanis lehetetlenné tették menekülésüket, sőt a mentési munkálatokat is. Ennek híre is ragályos gyorsasággal terjedt.

Ezek voltak azok a szikrák, amelyek lángra lobbantották a korlátozásokat megszenvedő nagyvárosok lefojtott indulatait.

Vicsek Ferenc: Mennyire sérült Magyarországon a független tájékozódás alapjoga?

Arra a kérdésre, hogy valóban mekkora zavart tud okozni a fejekben egy politikai propaganda kampány, pontos választ ad a Politikai Propaganda Indikátor. A Dimenzió Média Alapítvány, a Závecz Research és a Mérték Médiaelemező Műhely által kidolgozott módszertan alapján végzett kutatást a Magyar Újságírók Országos Szövetsége támogatta a holland külügyminisztérium fake news ellenes projektje keretében. A felmérés a 2022. november 14–22. között, 1000 fős, reprezentatív minta alapján készített, személyes interjúk adatait tartalmazza. A megkérdezettek feladata a szankciókkal kapcsolatos állítások értékelése volt. Találkozott-e a kijelentéssel, igaznak tartja-e, hamisnak tartja-e, vagy nem tudja eldönteni? Ez már a harmadik kutatás ezzel a módszertannal. A 2022-es országgyűlési választások előtti napokban azt vizsgáltuk, a kampányban mennyire sikerült elhitetnie az Orbán Viktort szolgáló propagandagépezetnek a választókkal, hogy Márki-Zay Péter háborúba vinné Magyarországot, szemben a kormányfővel, akinek a fő üzenet az volt, hogy: Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát. Márki-Zay hiába cáfolta a neki tulajdonított állítást, illetve hiába bizonyította be, hogy az ominózus állítás egy szövegkörnyezetéből kiragadott, a kijelentés eredeti értelmétől megfosztott mondatrész, a cáfolat nem juthatott el a közönséghez, mert a médiarendszer többségét irányító propagandacsapat (lényegében a kormány) ezt nem engedte meg a számára.

Luc Soete belga közgazdász professzorral Fóti Tamás beszélgetett

Az Európai Bizottság (EB) évente hívja egybe – közösen a soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok tulajdonosait, érdekképviselőit, és a brüsszeli döntéshozókat. A cél, hogy javítsanak a kis-és középvállatok jogi környezetén, enyhítsenek adminisztrációs terheiken, és felmérjék finanszírozási- ill. hiteligényeiket. Az esemény nyitóelőadását Rudolf Schumpeterről, a 20. század egyik legnevesebb osztrák közgazdászáról nevezték el, az idei prágai találkozón Luc Soete akadémikus tartotta. A maastrichti egyetem volt rektora, a brüsszeli közigazgatási egyetem dékánja – egyben az EB tanácsadója – az ÉS-nek beszélt arról, milyen szerepük lehet a kkv-knak, mit tanulhatunk Schumpetertől, aki a maga is több válságot élt át, ő milyen kiutat vázolt a vállalkozásoknak. Soete szerint a mostani súlyos válság pozitív hozadéka lehet, hogy választ adnak Európa legégetőbb problémáira. A professzor az EU közös gazdaságpolitikájának erősítését szorgalmazza, anélkül hosszabb távon a monetáris unió nem töltheti be az euróhoz fűzött reményeket. „A monetáris unió csak hab a tortán, nem lehet úgy építkezni, hogy előbb a tető készüljön el, és csak aztán fogjunk a házhoz.”