Novák Katalin beiktatása óta eltelt fél évben láthatóan egy egészen más szerepet tölt be a magyar politikai életben, mint elődei. Külföldi útjainak számából és célállomásaiból úgy tűnik, hogy Novák Katalinnak elsősorban külügyi és diplomáciai szerepet szánnak. A Népszava cikkéből kiderült, hogy míg elődje, Áder János a beiktatása utáni első hat hónapban mindössze hétszer járt külföldön, addig Novák ugyanennyi idő alatt már huszonegy alkalommal.
Az is látható, hogy a miniszterelnökkel ellentétben úticéljai általában nem keleti országok, vagy a Türk Tanácshoz hasonló szervezetek találkozói, hanem elsősorban nyugati államok. Általában olyan célállomások ezek, ahol szükség van rá, hogy Magyarország egy kicsit jobb színben tűnjön fel.
Novák első útja Varsóba vezetett, ugyanis a V4-eken belüli feszültség oldására volt szükség. A magyar kormány orosz agresszióval szembeni ambivalens hozzáállása ugyanis rendkívül szúrja a lengyel vezetés szemét. Így Novák Katalin éppen alkalmas volt arra, hogy Lengyelországban személyesen is elítélje az orosz agressziót. Mindezt tette olyan mondatokkal, melyek akkor, itthon elképzelhetetlenek lettek volna egy kormánypárti politikus szájából – írja a Népszava.
Látható, hogy az EU elleni itthoni propagandával párhuzamosan Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy legyenek olyan képviselői is az országnak, akik „elfogadhatóak” a külföldi, nyugati vezetők szemében, Novák pedig egy ilyen figura lehet – mondta el a Népszavának Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint például Novák párizsi útja szolgálhatta azt a célt, hogy kialakítson Franciaországgal egy „viszonylag tűrhető” kapcsolatot a német vonal ellensúlyozásaként.
A szakértők szerint ezek az utak mind Magyarország euroatlanti elkötelezettségét és Nyugat-pártiságát hivatottak bizonygatni. Mivel azonban ezek a diplomáciai törekvések nem járnak azonnali eredménnyel, ezért egyelőre nem tudható, hogy hoznak-e bármi tényleges hasznot az ország vagy Fidesz számára.
Nováknak voltak azonban kevésbé jól indokolható útjai is, többek között az USA-ban, Dél-Amerikában, vagy éppen Kanadában.
A köztársasági elnök legutóbbi útja azonban messze túlmutat az előbbiekhez hasonló, protokolláris találkozókon. Ugyanis a köztársasági elnök Izraelbe utazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel, aki célzott rá, hogy hazánk is vásárolhat elemeket az izraeli fejlesztésű Vaskupola légvédelmi elhárító-rendszerből, amelyet közösen tekintettek meg – emlékeztet a Népszava.
