Az Európai Unió intézményrendszerének kiismerhetetlen érdekességét tulajdonképpen az Európai Unió intézményrendszerének kiismerhetetlen érdekessége adja. Ennek gyökere abban keresendő, hogy milyen földrajzi elrendezésben működik az EU. És ebből adódnak a szervezet működéséről szóló legkomolyabb viták is. Ezeknek egy részéről már korábban is írtunk, az állandó vita leginkább abból adódik, hogy az Európai Parlament évente 12 alkalommal kötelezően Strasbourgban ülésezik, a város viszont több, mint négyszáz kilométerre van Brüsszeltől.
Az a kék parlamenti ülésterem, amit a híradókból ismerünk, Strasbourgban van, minden egyes szavazást itt tartanak. A munka nagy része viszont Brüsszelben történik. Itt üléseznek a bizottságok, itt vannak a meetingek. Ennek ellenére
amely az EP brüsszeli épülete alatt áll meg, majd az Európai Unió teljes stábja mellett ez a vonat is elzötyög a Rajna partjára, hogy megálljon az EP ottani épületeinél, kipakoljanak, majd négy nap múlva megtegyék az utat visszafelé.
Az Európai Unió intézményi fővárosainak kérdése ettől függetlenül is bonyolult. Négy olyan város is van ugyanis, ahol uniós intézmények székelnek: Brüsszel, Strasbourg, Luxemburg és Frankfurt. Ráadásul a négy intézményi főváros között nincs ott Hága, pedig ez az egyetlen olyan város, amelyben az uniós alapszerződésekben rögzített módon székel egy uniós szerv, az Europol.
Frankfurt is viszonylag új intézményi főváros, az 1998-ban alapított Európai Központi Bank székhelye. Abból is vita volt, hogy Frankfurttal együtt az uniós fővárosok egy nagyon szűk nyugat-európai körben összpontosulnak, az új tagállamok viszont nem kaptak semmit.
Ha valaki csak a magyar kormányt hallgatja, azt gondolná, hogy az Európai Unió központja Brüsszel. Ez részben igaz is, az utóbbi évtizedekben ez lett a politikai központ, miután az Európai Bizottság biztosi kollégiuma, az Európai Unió Tanácsa és a kormányfők csúcstalálkozója is az itteni központokban üléseznek.
A hét fontos uniós intézményből csak kettőnek, az Európai Tanácsnak és az Európai Központi Banknak nincs itt székhelye, de jelentős részben innen működik például az Európai Parlament adminisztratív ága is.
A strasbourgi jelenlétnek több oka is van. Mint minden uniós szervezetnél, alapvetően itt is szerepet játszott az Európai Szén- és Acélközösség létrejöttének legfőbb oka: megakadályozni azt, hogy háború legyen Európában. Pont ezért van az, hogy az unió székhelyei jellemzően vagy nagyon kis országokban vannak, vagy olyan városokban, amelyek bizonyos szempontból megosztottak a nagy európai hatalmak között.
Brüsszelben eleve több parlament működik, mint bárhol máshol, mert a város kétnyelvű, a francia Vallónia és Flandria határán. Strasbourg helyzete is sajátos. A város az Ill folyó partján, apró szigeteken fekszik, de mellette fut a Rajna, amelynek másik oldalán már Németország van. A történelmi Elzász múltja legalább annyira konfliktusos, mint a kelet-európai államhatárok viszonyai.
A strasbourgi európai parlamenti jelenlét viszont inkább praktikus okok miatt született meg. Az Európai Szén- és Acélközösség a második világháború után jött létre, és idővel találni kellett egy olyan helyet, ahol az Euratommal közös bizottsága ülésezhet. Nagyjából ugyanekkor jött létre az Európa Tanács, amelyet gyakran kevernek az uniós szervekkel, de valójában egy jóval több tagot számláló emberi jogi szervezet. Az Európa Tanács központja szintén Strasbourg, és akkoriban már létezett olyan plenáris ülésterem, ahol ez a szervezet ülésezett, de megengedték az Európai Parlament elődjének, a Közgyűlésnek, amely az Európai Szén- és Acélközösségbe, valamint az Euratomba delegált képviselőkből állt, hogy itt ülésezzen.
A helyzet később vált tarthatatlanná, mert a szervezeteknek nem csak a neve volt hasonló, de ugyanazt a logót is használták, ezért a tévéképernyőkön keresztül lehetetlen volt megmondani, pontosan melyik szervezet plenáris ülését nézzük ugyanabban az épületben.
Az Európai Parlament strasbourgi történetét nem érdemes végigvenni, de mostanra öt nagy épületük is van a város európai negyedében (amivel egyébként még mindig másodikak az Európa Tanács kilenc épülete mögött). E mellé jöhet most egy hatodik is.
A Politico Playbook megszerzett egy olyan dokumentumot, amelyben az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola és egy korábbi francia miniszter levelezése látható arról, hogy a parlament esetleg megvásárolná az Osmose épületként ismert, a mostani parlamenti főépület mellett álló irodaházat. A levelezés régi, de a terv egy ponton mindenképp opció volt. Ezt a francia kormány régóta erőlteti, aminek egyszerű a magyarázata: ha az Európai Parlament új épületeket vásárol Strasbourgban, kevesebb esély lesz arra, hogy az utazás költségein és a klímára gyakorolt hatásán vekengő parlamenti képviselők elszabotálhassák az évi 12 strasbourgi szeánszot.
Az Osmose épület megvásárlásával a parlament egy másik problémát is megoldhatna. Strasbourg elég kicsi város, valamivel több, mint 300 ezer ember lakik benne, és amikor a teljes uniós intézményrendszer havonta egyszer a településre szakad, gyakorlatilag betelik a város. Annyira, hogy tényleg egyetlen szabad hotelszoba sem marad.
A parlament az Ill folyó két oldalán fekszik, a mindenhonnan ismert gigantikus Louise Weiss épület, amelyben a parlament plenáris ülései vannak, a folyó egyik oldalán van (ugyanazon, amelyen a korábban említett Osmose is), a négy másik épületet pedig az Ill feletti gyaloghídon keresztül lehet megközelíteni.
Ezek egyike,
Az persze kérdéses, hogy ezzel valódi kapacitást lehetne-e felszabadítani a városban, illetve hogy pontosan kit szállásolnának itt el. Erősen kétséges, hogy komoly lobbi lenne az itteni szállásokért, mert az épületek nagy része öregebb, és az európai negyed kiesik a történelmi városközpontból is, ami a plenáris ülések alatti esti kapcsolattartás fontos helye. Az Európai Parlament eddig nem ismerte el, hogy ragaszkodna ehhez a tervhez, de a képviselőknek nemrég lett volna lehetőségük arra, hogy legalább az Osmose épület megvásárlását megakadályozzák.
A parlament 2023-as költségvetésének elfogadásakor volt egy olyan módosító javaslat, amely megtiltotta volna az Osmose épület megvásárlását. 274 képviselő szavazta meg, de 275 képviselő szavazott ellene, ami nagyjából meg is mutatja a parlament megosztottságát a strasbourgi jelenléttel kapcsolatban. Az Európai Parlament pedig azt közölte a hotelnyitás tervével kapcsolatban, hogy a világ sokat változott azóta, hogy azt a levelet megírták, és még nem döntöttek egyetlen opció mellett sem. Jelenleg is vizsgálják, mennyibe kerülne az épületek felújítása, és mihez lehet velük kezdeni.
