A kormány javaslata a pedagógusbérek emeléséről több a semminél, de nem zárkóztatná fel az oktatásban dolgozók keresetét a diplomás átlagbérekhez. A közoktatásra fordított GDP (tehát az óvodai, az alap- és középfokú oktatás) a kétezres évek eleje óta 3,5 százalékról 2,6 százalékra esett vissza – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése alapján a Forbes.hu.
A pedagógusok bére nem tartott lépést a GDP növekedésével, ezért más foglalkozásokhoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek, ami különösen szembetűnő a fegyveres testületeknél, amelyeknél kétszer többet keres egy diplomás.
A rendőrségi átlag is 22-42 százalékkal magasabb, a különbség pedig még nő is az életkor szerint, a 30 év alatti rendőrök keresete 24-43 százalékkal haladja meg a tanárokét, míg 50 év felett már 45-66 százalékkal. A tanárok béréről döntő törvényhozók keresete pedig már tavaly (tehát idei fizetésemelésük előtt) a négyszerese is lehetett.
Az elemzés szerint problémás az az ígéret is, hogy 2025-ig 77 százalékkal emelik a pedagógusok keresetét, hogy elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. A GKI becslése alapján a tanárok bére az egyetemi diplomás bér 74, a tanítóké a főiskolai végzettségűek 61 százalékát (a jelenlegi 54, illetve 45 százalékhoz képest) fogja elérni 2025-ben. Addigra az infláció miatt a diplomás bérek csaknem 31 százalékkal fognak emelkedni 2022-höz képest. A kormány béremelési javaslata 2025-ig mintegy 892 milliárd forintba kerülne. A GKI számítása szerint a költségvetésből futná a diplomás átlagot elérő, minden pedagógusra kiterjedő emelésre is, csak akarni kellene.
