A magyar kormány válságkezelési intézkedéseit, gazdasági populizmusát bírálta legújabb blog bejegyzésében Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliókezelője. A befektetési szakember úgy látja, hogy a magyar kormány folyamatosan olyan intézkedésekkel kezeli a problémákat, amelyek rövid távon megoldást kínálnak sokak számára, de másvalaki pénzéből vannak finanszírozva. Ezzel végső soron felélik a jövőt, a hibákat pedig mindig ráfogják valaki másra.
Először a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek kamatát rögzítette a valóság töredékén az állam, később pedig a fix kamatozásúak jelentős részét is, majd most a vállalkozások kapnak olcsóbb hitelt a bankoktól, mint ami a valóságban létezik. A bankok is úgy működnek, mint bármilyen más vállalkozás: vannak költségek, és vannak bevételek, és ha a bevételeket rendeletileg a költségek alatt rögzítjük, akkor veszteséges lesz a működés, és nyilván a bankok nem fognak hitelezni, vagy sokkal kevesebbet.
Zsiday szerint ennek hosszútávú negatív hatásai vannak:
- egyrészt, ha nincs hitel, nem lesz növekedés sem,
- továbbá a gyakorlat a más szektorokban tevékenykedőket is elrettenti, hiszen joggal merülhet fel bennük, hogy ők mikor kerülnek sorra, és végső soron miért is vállalnának ilyen kockázatot egy magyarországi beruházással?
A szakember bírálta a Fidesz kormány gazdasági populizmusát. Úgy látja, hogy az alapvető kormányzati reakció minden problémára a piaci viszonyok el nem fogadása, a piaci árak eltérítése valaki másnak a pénzéből, egy előre teljesen kiszámíthatatlan, majdhogynem véletlenszerű módon. Ezek rövid távon megoldást kínálnak sokak számára, de közben felélik a jövőt. A magánnyugdíjpénztárak államosítása kezelni tudta az államadósságot és a költségvetési hiányt, de húsz év múlva sokaknak nem lesz nyugdíja, a benzinárszabályozással pedig olcsóbb lett a benzin, de hiány alakult ki, és valószínűleg a jövőben kevesebb benzinkút lesz.
A hazai intézkedési csomagok lényege a totális kontrollra törekvés: ha nem tetszik, amit a piaci árakban látunk, akkor nem pozitív vagy negatív ösztönzőkkel, vagy hosszútávú, kiszámítható szabályozással próbáljuk kezelni a problémát, hanem akaratból
– írja Zsiday, hozzátéve, hogy a piacidegen szabályozások végeredményben gyengébb növekedés okoznak. Ugyanis akiktől elvettük, azok valószínűleg leállítják a befektetéseket, kirúgnak embereket, és rossz hírünket keltik a világban, amely más, potenciális befektetőket is elriaszt. Ez pedig végeredményben kisebb, kevesebb befektetést, és lassuló gazdaságot eredményez.
Ha ezen az úton haladunk tovább, akkor nem Ausztriát fogjuk utolérni, hanem Bulgáriát
– vélekedik Zsiday.
