Külföldön is nagy visszangot kapott, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium menesztette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) két vezetőjét azután, hogy az augusztus 20-ai tűzijátékot lefújták az OMSZ, és a döntést jóváhagyó operatív törzs egyeztetése után. A magyar társadalom most szembesülhetett vele igazán, hogy milyen, amikor a politika beleszól az időjárás-jelentésbe, de inkább az a csoda, hogy erre eddig kellett várni.
Volt már ugyanis példa a közelmúltban, igaz, nem ennyire látványos, amikor a meteorológia és a politika közötti határokat felfüggesztették. 2021 februárjában az Origohoz tartozó Köpönyeg.hu megosztotta a Facebookon azt a cikket, amelyben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője igyekszik magyarázatot és cáfolatot adni felesége és családja földügyeire. A poszt hatalmas vitát váltott ki, hisz addig nem nagyon volt példa arra, hogy egy időjárás előrjelzéssel foglalkozó portál politikai állásfoglalást adjon ki, még ha ez csak egy cikk továbbosztásában is jelent meg. Az OMSZ már akkor húzogatta az oroszlán bajszát, üzentek a Köpönyegnek, és egyben magukat reklámozták.
Akit az időjárás is érdekel esetleg, ajánljuk magunkat
– reagáltak akkor.
A poszt születésekor az Országos Meteorológiai Szolgálat két most elbocsátott vezetője, Radics Kornélia és Horváth Gyula is jó ideje hivatalban volt már, előbbi tehát ekkor már elnök volt, utóbbi pedig szakmai elnökhelyettes. Sőt, a két szakember munkáját addigra sok helyen elismerték már, többek között a magyar állam is. 2020-ban Áder János akkori köztársasági elnök az OMSZ 150. születésnapján kitüntette Horváth Gyulát, akinek Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált, megköszönve munkáját.
Az, hogy a politika rátelepszik, illetve összetűzésbe kerül a meteorológiával, nem példa nélküli a nemzetközi közéletben sem. A Vlagyimir Putyin-vezette Oroszország például egészen változatos módokon tudják megalázni az időjósokat, az időjósok és a politika háborújában évszázados tapasztalatokkal bíró Egyesült Államokban pedig akkor történt a legnagyobb botrány, amikor Donald Trump volt az elnök.
A Sharpie-gate
2019 augusztusában és szeptemberében söpört végig a Karib-térségen, valamint az Egyesült Államok és Kanada környékén a Dorian hurrikán, amely erejét tekintve a második legintenzívebb atlanti-óceáni trópusi ciklon volt a 2005-ös Wilma óta, amelyben egyébként 87 ember halt még és amely összesen 27,4 milliárd dolláros kárt okozott az Egyesült Államoknak.
Donald Trump is igyekezett tájékoztatni a lakosságot, és szeptember elsején a Twitteren bejelentette, hogy a Dorian hurrikán veszélyt jelent Alabama államra. A közlésben volt egy apró bökkenő, mégpedig az, hogy addig még egyetlen időjárással foglalkozó ügynökség sem publikált semmiféle előrejelzést ezzel kapcsolatban.
Nem telt el húsz perc a tweet megjelenését követően, és az amerikai meteorológiai szolgálat, a National Weather Service (NWS) kiadott egy jelentést, amelyben megnyugtatták a lakosokat, hogy a Dorian nem fogja érinteni Alabamát, és semmi ok a pánikra. A hurrikán végül nem is érintette az államot.
Alabama will NOT see any impacts from #Dorian. We repeat, no impacts from Hurricane #Dorian will be felt across Alabama. The system will remain too far east. #alwx
— NWS Birmingham (@NWSBirmingham) September 1, 2019
Az NWS birminghami irodájának egy munkatársa azt mondta, „elszabadult a pokol”, amikor Trump az alabamai veszélyről beszélt, rengeteg hívást is kaptak, többek között ezért igyekeztek mihamarabb kiadni egy állásfoglalást, amelyben megnyugtatják a lakosságot.
A képen látható volt, hogy utólag, tollal rajzolták át a hurrikán haladási útvonalát. A botrány innen is kapta a nevét, ugyanis a térképet állítólag egy Sharpie márkájú filctollal módosították, Hamar kitört a Sharpie-gate.
Később a Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) kiadott egy közleményt, amelyben leírták, hogy az NWS tájékoztatása, amelyben teljes bizonyossággal állítottak valamit, nem volt összhangban azzal a jelenleg érvényes tudományos megközelítéssel, hogy a meteorológiai előrejelzések csak valószínűsíteni tudják a várható időjárási eseményeket. A NOAA szerint a hurrikán érintheti Alabamát. Ezt a közleményt viszont senki sem írta alá, nem véletlenül.
Kiderült, a közleményt Wilbur Ross volt kereskedelmi miniszter nyomására adta ki a kommunikációs osztály. A tárca alá tartozik ugyanis a NOAA, így Ross utasítását végre kellett hajtani. A New York Times azt írta, hogy a miniszter megfenyegette a hivatal embereit, hogy kirúgja őket, amennyiben nem Trump álláspontját képviselik.
Később a Sierra Club környezetvédelmi szervezet vezetője szégyennek és a hatalommal való visszaélésnek nevezte a politikai beavatkozást, és felszólította Rosst, hogy mondjon le, amennyiben meg akarja őrizni a szövetségi kormány méltóságát, és szintén lemondásra szólította fel Rosst két demokrata politikus, Don Beyer Virginiából és Paul Tonko New Yorkból.
A NOAA állásfoglalása sem maradt visszhang nélkül, a szervezet három korábbi vezetője közösen állt ki amellett, hogy az időjárás-előrejelzéseket függetlenítsék a politikától. Később Craig McClean, a NOAA vezető tudósa, kutatója vizsgálatot is indított, hogy kiderítse, hogyan fordulhatott elő, hogy az ügynökség munkatársai megtagadták saját szakértőiket csak azért, hogy Trump ne süljön fel.
Később a meteorológiai szolgálat igazgatója, Louis Uccellini is az alabamai időjósokat vette védelmébe.
Csak egy dolgot tartottak szem előtt a munkájuk során: a közbiztonságot
– mondta Uccellini az NWS ülésén.
Azt, hogy mi is a közbiztonság, nagyban meghatározta, hogy ki ír róla, vagy ki söpri a szőnyeg alá a problémát. A nyíltan Trump-párti Fox Newsnál példál szót sem lehetett ejteni a Sharpie-gateről, Ross pedig kötötte az ebet a karóhoz, még a New York Timest is megvádolta, hogy fake newst közöl.
A Craig McLean által kezdeményezett vizsgálat végül megállapította, hogy a Fehér Ház politikai nyomása eredményezte, hogy az ügynökség szembe ment a saját kutatóival.
Klímaváltozás-tagadók a Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal fontos pozícióiban
Az Egyesült Államokban évszázados hagyományai vannak az állam és a magánszektor harcának a meteorológiában. 1904-ben például „áltudománynak” nevezték Henry Vennor neves kanadai geológus munkáját, mert pontosabb, hosszabb távú előrejelzéseket adott, mint az Időjárási Hivatal. A harc az 1980-as években éleződött ki, amikor több olyan cég is megjelent, amelyek az amerikai kormányműholdakon gyűjtött időjárási adatok elemzésével, és az eredmények értékesítésével foglalkozik, mint például az AccuWeather.
A NOAA-nak 2017 után évekig csak megbízott vezetői voltak, Donald Trump végül az AccuWeather korábbi első emberét, Barry Lee Myerst jelölte a hivatal élére. Myersnek egyébként a nálunk Országos Meteorológiai Szolgálat élére kinevezett Hanyecz Lászlóhoz hasonlóan nincs szakirányú végzettsége.
Myers két évig várt a szenátusi jóváhagyásra, de picivel kevesebb, mint három hónappal a Sharpie-gate kirobbanása után egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett.
2020 szeptemberében lett meg a Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal új vezető tudósa, azt a Ryan Mauet nevezték ki, aki rendszeresen támadja a klímakutatókat és az aktivistákat, és aki szerint a globális felmelegedés fel van fújva. Maue hivatalba lépése előtt egy héttel nevezték ki vezető pozícióba a NOAA-nál David Legates professzort is, aki többek között azt mondta, hogy Legates tagadja az éghajlatváltozást is.
A volt amerikai elnök többször is kijelentette, hogy nem hisz a klímaváltozás veszélyeiben, a személyi változtatások is ezt az irányvonalat tükrözték, regnálása alatt lépett ki az Egyesült Államok az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Egyezményből is, amely célként fogalmazza meg a 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatásúgáz-kibocsátások teljes semlegesítését.
Trump vereségével azonban megfordult a széljárás, más típusú vezető került a Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal élére: a Biden-adminisztráció 2021 júniusában Richard W. Spinrad nemzetközileg is elismert tudóst nevezte ki, aki több mint négy évtizede foglalkozik éghajlattudománnyal.
Oroszországban is rövid pórázon tartják a meteorológusokat
Trump megmutatta, hogy mire lehet képes egy vezető, ha az időjósok nem úgy jelentenek, ahogy ő azt szeretné. A tekintélyelvű rendszerekben azonban még gyakrabban próbálja a politika megregulázni a meteorológusokat.
2011-ben az orosz Meteorológiai Szolgálat nem tudott megjósolni egy moszkvai felhőszakadást, ezért Vlagyimir Zsirinovszkij Nyugat-ellenes, szélsőjobboldali orosz politikus azt követelte a Dumában, hogy oszlassák fel a meteorológiai szolgálatot és rúgják ki a vezetőket.
Pár évvel később Vadim Zavodcsenkov a Rossia-24 állami televízió meteorológusa viszont azzal került be a hírekbe, hogy az időjárás-jelentést használta fel a politikai helyzet leírására, pontosabban a propaganda erősítésére. 2013 decemberének elején a „rossz időjárást” okolta az ukrajnai tömeges, akkor még oroszbarát ukrán kormány ellenes tüntetésekért.
A rossz időjárás konfliktusra sarkallja az embereket, agressziót, sőt néhány jogellenes cselekedetet is okozhatnak
– mondta akkor a Kreml szócsövének is tartott csatornán.
A Krím orosz elfoglalása körüli botrány során pedig arról beszélt, hogy „felhők gyülekeznek az égen Kelet-Ukrajna felett, és még Oroszország is érzi ennek következményeit”, vagy hogy „egy ciklon viharos szeleket váltott ki a hétvégén – ami talán az ukrajnai Donyeckben is elhozhatja a változás szelét”. Amikor Oroszország elfoglalta a félszigetet az időjós kellemes, napsütéses időszakot jósolt, rámutatva, hogy idén a szokásosnál néhány nappal korábban érkezett a meleg idő a félszigetre.
Nagy-Britanniában 13 évig nem jelezték az időjárást
A szeszélyes időjárás miatt Nagy-Britanniában igazán nehéz dolguk van a meteorológusoknak, akiket kezdetben pont azért akartak ellehetetleníteni bizonyos érdekkörök, mert túlságosan jó előrjelzéseik voltak.
Nagy-Britanniában 1854-ben nevezték ki Robert FitzRoyt a Meteorológiai Hivatal alapító igazgatójává, miután évekig lobbizott, hogy felálljon egy olyan szervezet, ami a rendelkezésre álló adatok alapján előre tudja jelezni az időjárás alakulását, amivel meg lehet menteni a hajósok életét és nem utolsósorban az anyagi veszteségeket.
A viktoriánus időkben az előrejelzés gondolatát nevetségesnek tartották, csalásnak, Isten megsértésének nevezték. Malcolm Walker, a Meteorológiai Hivatal történésze szerint főleg azok lobbiztak a parlamentben az időjósok ellen, akik profitálnak a természeti katasztrófákból, többek között a hajómentésből, mert nekik veszteségeik keletkeznek az előrejelzések miatt.
Amikor 1861 februárjában a hivatal pontosan megjósolta az első szélvihart, FitzRoy hőssé vált, nem utolsósorban azért, mert a későbbiekben drasztikusan csökkent a hajótörések száma.
Hiába volt igaza FitzRoynak, nem tudta elviselni a sorozatos támadásokat, gúnyolódásokat és fenyegetéseket, amiért pontos előrejelzéseket próbált készíteni, ezért 1865-ben öngyilkos lett, elvágta egy borotvával a torkát. Az öngyilkosság viszont alapot adott a kritikusoknak, hogy meggyőzék a közvéleményt: az előrejelzés erkölcstelen áltudomány, ennek hatására a parlament a következő 13 évre betiltott minden nyilvános előrejelzést Angliában.
Eltelt közel 160 év, de még mindig nem lehet kijelenteni, hogy a politika ne próbálná meg irányítani a tudományt, és vélhetően ez a jövőben sem fog megváltozni. De a fenti példák is bizonyítják, hogy problémákat vezetőváltással nem lehet megoldani.
