A Bíró-Nagy András, Szászi Áron és Varga Attila által jegyzett kutatásban háromféle mérőszámmal vizsgálták, hogy mennyire polarizált érzelmileg a magyar társadalom.
- Az érzelmi hőmérőn adott válaszok, azaz mit éreznek a válaszadók a saját és az ellenoldal politikusaival és szavazóival szemben.
- A politikai csoportok közötti társadalmi távolság, vagyis mit szólna, ha a szomszédjába költözne valaki a másik politikai oldalról.
- A politikai sztereotípiák elterjedtsége.
Ez alapján a kormánypárti és az ellenzéki szavazókban az egyik közös pont az, hogy hasonlóan pozitív érzéseket társítanak a saját oldaluk szavazóihoz és politikusaihoz, a másik pedig, hogy az ellentábor politikusaival kapcsolatban negatívabb érzéseket kapcsolnak a válaszadók, mint az ellentábor válaszadóira vonatkozóan. Ez a fideszes és az ellenzéki szavazókra is igaz: az ellenoldal politikusai alacsonyabb pontszámot kaptak, mint a választói.
A Policy Solutions megbízásából nem csak most, hanem 2021 augusztusában is készült felmérés, a kettő összehasonlításából pedig az derült ki, hogy bár az ellentáborral szembeni negatív érzések állandók, a két adatfelvétel között csökkentek a két tábor közötti ellenérzések – feltételezhetően annak köszönhetően, hogy véget ért az érzelmileg túlfűtött választási kampány.
A számokból egyúttal az is látszik, hogy a választás után megmaradt ellenzéki szavazók nem hidegültek el az ellenzék veresége után a saját oldaluktól. Bár a választáson látszott, hogy egy lecsökkent ellenzéki táborról van szó, de, akik komolyan kiábrándultak, azok már elhagyták a tábort.
A módszertan amerikai tapasztalatokon alapul, így a készítők térbeli összehasonlítást is tudtak végezni. A magyarok és az amerikaiak a saját táborukkal kapcsolatban hasonlóan pozitívak, az USA-ban azonban valamelyest nagyobb az ellentáborral szembeni elhidegülés, mint Magyarországon.
Szomszédok
Mindkét nagy táborra igaz, hogy válogatósak a szomszédjaikat illetően, az arányok azonban már változnak. Az ellenzéki szavazók 29 százaléka érezné rosszul magát, ha fideszesek költöznének a szomszédságukba, jóval kisebb ez az arány a Mi Hazánk támogatói (13 százalék) és a pártnélküliek körében (8 százalék). Ugyanakkor a fideszesek körében 10 százalékponttal kisebb azoknak az aránya, akik nem örülnének ellenzéki szomszédnak, mint amekkora arányban az ellenzékiek ódzkodnának egy fideszes szomszédtól (19 százalék vagy 29 százalék). Érdekes eredmény, hogy a Mi Hazánk támogatói közül jóval többen örülnének ellenzéki szavazó szomszédnak, mint fideszesnek.
A felmérés alapján az összes politikai csoportban abszolút többségben vannak azok, akik rosszul éreznék magukat, ha muzulmán szomszédjuk lenne. A Fidesz támogatói körében háromszor annyi embert zavarna egy muszlim, mint egy ellenzéki szomszéd (63 százalék, illetve 19 százalék). Az egyesült ellenzék támogatói között kevesebb mint kétszer annyi embert zavarna egy muszlim szomszéd, mint egy fideszes (51 százalék, illetve 29 százalék).
Az ukrán menekültekkel szemben is hasonló mértékben távolságtartók a fideszesek (31 százalék) és az ellenzékiek (36 százalék). Szembeötlő, jegyzik meg a kutatás készítői, hogy az ukrán menekültek több embert zavarnának, mint a másik nagy politikai tömbhöz tartozó szavazók – mind a kormánypártiak körében (31 százalék, illetve 19 százalék), mind az ellenzékiek között (36 százalék, illetve 29 százalék).
Érdemi különbség a két nagy politikai tábor között, hogy a fideszesek a homoszexuálisokkal szemben sokkal távolságtartóbbak, mint az ellenzékiekkel szemben (42 százalék, illetve 19 százalék). Ezzel szemben az ellenzékiek között kevesebb embert zavarnának a szomszédságukban homoszexuális személyek, mint kormánypártiak (24 százalék, illetve 29 százalék).
Mit gondolunk a másik oldalról?
A Fidesz-szavazókkal kapcsolatosan inkább a negatív sztereotípiák terjedtek el. A felsorolt tulajdonságok közül az „agymosott” tulajdonsággal jellemezték a legtöbben a Fidesz-szavazókat: a nem fideszesek 44 százaléka gondolta, hogy ez jó leírása a kormánypártiaknak. Az egyesült ellenzéki támogatóinak 63 százaléka gondolta a fideszeseket agymosottnak.
A pozitív tulajdonságok csak kevés nem kormánypárti szerint jellemzőek a fideszesekre: 19 százalék tartotta a kormány támogatóit jószándékúnak, 18 százalék intelligensnek és 15 százalék nyitott gondolkodásúnak.
A külső megítélők szerint viszont az ellenzéki szavazókat is a negatív jelzők írják le a legjobban, annyi különbséggel, hogy esetükben nem emelkedett ki egyetlen tulajdonság: a válaszadók egyenlő arányban (36-36-36 százalék) gondolták agymosottnak, agresszívnak és képmutatónak az egyesült ellenzék szavazóit. A nem ellenzéki válaszadók valamivel több mint negyede látja intelligensnek (27 százalék), jószándékúnak (26 százalék) és nyitott gondolkodásúnak (25 százalék) a hatpárti szövetség támogatóit.
Ahogyan a kormánypártiakat az ellenzéki szavazók, úgy az ellenzék támogatóit is a fideszesek látják a leginkább negatívan. Erre jellemző példa, hogy a fideszesek 59 százaléka gondolta agymosottnak a hatpárti ellenzék szavazóit. A Mi Hazánk támogatóinak negyede (25 százalék), a pártnélküliek 14 százaléka volt ugyanezen az állásponton.
de nem sokkal maradt el azok aránya sem, akik képmutatónak és agymosottnak gondolták a Mi Hazánk szimpatizánsait (25-25 százalék). Az ellenzékiek körében feleannyian tartják agresszívnak a szélsőjobboldali párt támogatóit (28 százalék), mint a fideszeseket (53 százalék). A kormánypártiak között szintén feleannyian tartják agresszívnak a Mi Hazánk szavazóit (23 százalék), mint az ellenzékieket (48 százalék).
A magyar társadalomban többségben vannak azok, akik önmagukat jobboldalinak tartják (44 százalék), míg baloldali választónak és centristának a válaszadók nagyjából negyede sorolta be magát (22, illetve 27 százalék). Minden tizedik magyar szélsőbaloldalinak, minden negyedik válaszadó pedig szélsőjobboldalinak tartja önmagát, vagyis bal-jobb önbesorolás alapján a magyarok harmada (34 százalék) tekinthető szélsőségesnek, ami az ideológiai polarizáció magas szintjét jelzi – még úgy is, hogy ennek a szintje az elmúlt 12 évben csökkent.
A Mi Hazánk Mozgalom szavazói tekinthetők a leginkább összetett csoportnak: amellett, hogy többségük jobboldali (42 százalék) vagy centrista értékrendű (28 százalék), negyedrészük baloldalinak vallja magát. Érdekes részlet, hogy arányaiban nem a szélsőséges párt támogatói, hanem a fideszesek között van a legtöbb szélsőjobboldali önképű választó.
A magyarok 25 százaléka inkább liberálisnak tartja magát, 41 százalékuk pedig inkább konzervatívként tekint magára. A válaszadók 29 százaléka értékeli magát középen állónak. A liberális-konzervatív önbesorolás alapján a magyaroknak mintegy a negyede helyezi el magát a skála két végére (27 százalék).
Családi és baráti kapcsolatok
A kutatás során azt is megvizsgálták, miként jelenik meg a politikai polarizáció a magyarok mindennapjaiban és emberi kapcsolataiban. Minden ötödik magyar tiltott már le valakit a Facebookon vagy más platformon a politikai véleménye miatt. A magyarok 16-16 százaléka veszett össze komolyan valamelyik családtagjával, munkatársával, illetve barátjával a politika miatt, és hasonló arányban vannak azok, akik meg is szakítottak kapcsolatot emiatt. Az viszont még aggasztóbb, hogy a magyarok 13 százaléka fizikai konfliktusba is került már politikai nézeteltérés miatt.
A férfiak között többen voltak azok a válaszadók, akik átéltek valamilyen politikai nézeteltérést. A legnagyobb különbség a barátokkal való veszekedéshez kapcsolódóan mutatkozott: közel kétszer akkora arányban számoltak be erről a férfiak (20 százalék), mint a nők (12 százalék). A családi veszekedésekről beszámoló válaszadók aránya Budapesten 23 százalék volt, míg a megyeszékhelyeken 10 százalék.
A párkapcsolatban élők közül tízből heten ugyanoda húzták be az ikszet, mint a partnerük: 16 százalék válaszolta, hogy másra szavazott, mint a párja, és további 16 százalék számolt be arról, hogy ő vagy a párja nem volt szavazni. A kormánypártiak között többen szavaztak a partnerükkel ugyanarra a politikai erőre (82 százalék), mint az ellenzékiek között (75 százalék).
Az ellenzékiek között ugyanannyian tudják elképzelni, mint ahányan nem, hogy fideszesekkel kerüljenek romantikus kapcsolatba (45 százalék, illetve 44 százalék). A Fidesz szavazóinak 58 százaléka el tudna képzelni romantikus kapcsolatot egy ellenzékivel, a kormánypártiaknak csupán a 29 százaléka tartja ezt elképzelhetetlennek. A Mi Hazánk támogatóinak 55 százalékát nem zavarná, ha egy fideszessel jönne össze, 62 százalékát pedig az, ha egy ellenzékivel. A pártnélküliek körében inkább az ellenzéki partnert tartják elképzelhetőbbnek, mint a fideszest (56 százalék – 45 százalék).
A kormánypártiak 62 százaléka el tudja képzelni, hogy összejöjjön egy Mi Hazánk-szavazóval, az ellenzékiek között azonban 12 százalékponttal többen tudnának elképzelni romantikus kapcsolatot egy Mi Hazánk-támogatóval (57 százalék), mint egy kormánypárti szavazóval (45 százalék).
A kutatók következtetése az, hogy elvi szinten a magyarok többsége nyitott az ellenoldal szavazóira, ha romantikus kapcsolatról lenne szó, de a gyakorlatban legtöbbször a hasonló gondolkozású emberek jönnek össze, esetleg a későbbiekben hangolják össze a politikai preferenciájukat egymással.
Gazdasági helyzet
A politikai polarizáció fontos eleme, hogy az eltérő politikai táborok egészen másképpen értelmezik a körülöttük zajló folyamatokat, és ez nincs másképp Magyarországon sem.
addig az ellenzéki szavazók 70 százaléka szerint romlottak a gazdasági mutatók. A negatív álláspontot a Mi Hazánk támogatóinak 64 százaléka, a pártnélkülieknek pedig az 57 százaléka osztja, és utóbbi három csoportban a 10 százalékot sem éri el azok aránya, akik javulást látnak.
A válaszadók a saját háztartásuk anyagi helyzetének megítélésében is megosztottak: a kormánypártiak 73 százaléka stagnálást tapasztalt és csak 18 százalékuk romlást, addig az ellenzéki közös lista szavazóinak 57 százaléka úgy észlelte, hogy a háztartásának anyagi helyzete romlott az elmúlt fél évben, és csak 41 százalékuk tapasztalta úgy, hogy nincs változás. A kormánypárti szavazók negyede javulást, kicsivel több, mint a fele stagnálást vár a következő évben, az ellenzéki közös listára és a Mi Hazánkra szavazók között viszont a pesszimisták vannak többségben, ráadásul egyenlő arányban (57-57 százalék).
Demokratikus kilátások; háború
A magyarok 58 százaléka úgy vélekedett, hogy Magyarországon a választások szabadok és tisztességesek, a harmada viszont nem értett egyet ezzel. Éles az ellentét a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között: előbbi csoportnak a 79 százaléka, utóbbinak csak a 36 százaléka értékeli szabadnak és fairnek a magyar választásokat, és hasonlóan rossz véleménnyel volt a Mi Hazánk-ot választók többsége is.
A 2022-es választások után egy hónappal készült felmérés szerint a magyarok 50 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a Fideszt már nem lehet demokratikus úton leváltani, ráadásul még a fideszesek harmada is így vélekedik.
A megkérdezettek 55 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon vannak olyan információs források, amelyekhez bárki hozzáférhet, és azok megbízható információkat közölnek, de 37 százalék már nem vélekedik ennyire pozitívan. A válaszadók 58 százaléka szerint a közmédia nem tölti be eredeti funkcióját, és ezzel összefüggésben a kormánypropaganda terjesztőjeként értékelik – csupán a magyarok egyharmada nem értett egyet ezzel az állítással.
Nagyon hasonló a kormánypárti sajtóbirodalom megítélése is: a magyarok 59 százaléka szerint a kormányt támogató média célja, hogy a Fidesz propagandáját terjessze, és a hírszolgáltatás csak másodlagos. Kiemelendő a kormánypárti tábor véleménye: 45 százalékuk egyetért az állítással, 49 százalékuk szerint viszont a fideszes sajtó célja a hírszolgáltatás.
A kormánnyal kritikus médiával kapcsolatban a válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy a célja az ellenzéki propaganda terjesztése – ezzel az állítással leginkább a Mi Hazánk támogatói tudtak egyetérteni (65 százalék), de a fideszes szavazók se nagyon maradtak le (58 százalék).
A kutatás két záró kérdése az ukrajnai háborúra vonatkozott. A magyarok 52 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös, de 38 százalék azok aránya is, aki szerint ez nem így van. A kormánypárti voksolók körében szinte ugyanakkora az arány: 48 százalék tartja háborús bűnösnek az orosz elnököt, 45 százalék viszont nem. Az ellenzéki listás szavazók között 69 százalék, a Mi Hazánk táborában 53 százalék tekint Putyinra háborús bűnösként.
