Félórás előadást tartott az IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferencián Takács Péter, az ágazatért felelős államtitkár, aki az eddigiekhez képest valamivel részletesebben vázolta a kormány egészségügyi célkitűzéseit.
A pandémia alatt fel lehetett mérni, melyek az ellátórendszer erősségei és gyengeségei, és megnyílt a lehetőség arra, hogy összeálljon egy olyan csapat, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), amely operatív irányítóvá vált, és az is marad – fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva: három fő célkitűzés köré épül fel a kormány egészségpolitikája, és mindent ennek a hármas célnak fognak alárendelni.
A legfontosabb az egészségben töltött évek számának növelése, hogy közelítsünk az uniós átlaghoz. Ennek jelmondata: arccal a prevenció felé. A korábban fiókba került programokat előszedik, ígérte az államtitkár, valamint erősítik a lakosság egészségtudatosságát – például a népegészségügyi termékadókkal. Beszélt az üzemorvosok szerepének és feladatkörének bővítéséről is.
Második fő cél az otthonhoz közeli ellátórendszer erősítése, ráadásul ezeket megfelelő minőségben kell a lakosságnak kínálni, mivel jelenleg óriási egyenlőtlenségek vannak a hozzáférésben.
Nagy hiba lenne kórházbezárásokról beszélni
– fejtegette az államtitkár. Hozzátette, egyesével meg kell nézni, hogy melyik kórházban milyen ellátási portfólió nyújtható. Dinamikusabb, kevesebb ápolási napot igénylő aktív ellátás mellett tartós ápolást kell nyújtani a rászorulóknak – mondta Takács Péter. A tervek szerint a kisvárosi kórházakat járási egészségközpontokká fejlesztik, ahova beköltöztetnék a járási háziorvosi praxisközösséget is. Ennek előfeltétele, hogy átalakítsák a teljesen széttöredezett alapellátást. A körzethatárok kijelölése egy, az OKFŐ keretein belül létrehozandó praxiskezelőhöz kerülhet.
Harmadik fő célként az egészségügy reagálóképességének javítását nevezte meg az államtitkár, aki az alapellátás és a kórházi ellátás közötti rendszer átalakításának tervéről is beszélt.
Az egészségügyi államtitkár kitért a szolgálati jogviszonyról szóló törvényre is, amit folyamatosan fejlesztenek, intenzíven egyeztetnek erről a kórházakkal, tegnapelőtt pedig két órát tárgyalt Kincses Gyula orvoskamarai elnökkel. Takács hangsúlyozta, jó lenne, ha megjelenne a bérezésben a minőség és a teljesítmény is, és nemcsak az orvosoknál, hanem a szakdolgozóknál is.
Van arra kormányzati szándék, hogy a szakdolgozók bére kövesse az orvosokét, hogy ne nyíljon tovább a bérolló. Ha legközelebb orvosi bért emelünk, akkor a szakdolgozói bérekkel is foglalkozni kell
– fogalmazott az államtitkár, aki elárulta, már dolgoznak a szakdolgozói béremelés módszertanán.
A kórházfinanszírozás kapcsán elmondta, meg kell határozni a lakosság ellátásához szükséges keretet vagy bázist: vagyis 100 ezer emberre az egyes orvosszakmákban mennyi forrás jut. Ez alapján meghatározzák, hogy a kórházaknak mennyi esetszámot kell ellátniuk, és ezek alapján jelölnék ki az egyes kórházak gazdálkodási kereteit.
Az államtitkár ezúttal is kiemelte, hogy a szakmával egyeztetett programok és tervek kerülnek majd a kormány elé.
Nagyon őszinte Covid-számok
Szóba került az egészségügyi rendszer járvány miatti átalakulása is. A harmadik hullámtól kezdve az egészségügyi ellátórendszert egy új irányítási modellbe szervezték. A kórházak már nem magukra hagyott dzsungelharcosként küzdöttek a feladattal, hanem területi egységbe szerveződve, megyei irányítási struktúrát létrehozva dolgozhattak, Budapesten pedig hat ellátórégió létrehozásával segítették a munkát.
Takács Péter szerint a kórházak közötti feladatmegosztásnak köszönhetően tudtak humánerőforrást felszabadítani, és átállni egy rendkívüli helyzetre. Ez olyan jól működött, hogy a harmadik és negyedik hullámban a normál betegellátó tevékenységnek már nem kellett komoly kárt szenvednie: míg az első két hullámban az elektív műtétek a békeidő 25 százalékára estek vissza, addig a harmadik és a negyedik hullámban ez az arány már 75, illetve 82 százalék volt. Tehát a rendszer bizonyított – fogalmazott az államtitkár.
Kitért arra a kérdésre is, miért magas Magyarországon a Covid-halálozás. Az államtitkár ezt azzal magyarázta, hogy a bemeneti és kimeneti oldalt is a legszélesebben határozták meg, ami egy „nagyon őszinte” számot adott. Nálunk – Németországgal ellentétben – nemcsak a PCR-tesztes diagnózist, hanem a klinikai diagnózist is elfogadták. Vagyis, akinek a röntgenképén egyértelmű volt a fertőzés, az Covid-pozitív beteggé vált. Az is Covid-halottnak számított, akinek súlyos alapbetegsége mellé jött a fertőzés, és ha csak mellékes ok volt a fertőzés – például, akit úgy ütött el a villamos, hogy közben covidos volt –, az is bekerült a Covid-statisztikába – fejtegette az államtitkár.
A járvány egyik legnagyobb sikertörténetének nevezte az oltási programot, amihez kellett egy bátor kormányzati döntés a keleti vakcinákról, illetve az egészségügyi ellátórendszer rendkívüli szervezettsége.
