Miután külön is köszöntötte a kárpátaljai magyarokat, Orbán Viktor a brüsszeli bürokratákról, Soros Györgyről és a nemzetközi médiáról, az október 23. óta ellenük folytatott sikeres harcról beszélve kezdte március 15-i beszédét a Kossuth téren. – Mi itt a jobboldalon nem vagyunk jámbor lúzerek – üzent ellenfeleinek a miniszterelnök a „Béke és biztonság” felirattal ellátott pulpitus mögül.
Jól harcoltatok, erőnk és esélyeink napról napra nőnek
– jelentette ki a kormányfő, aki szerint az ellenzék „a legmélyebb tanácstalanság állapotában és a szétesés határán billeg”, Márki-Zay Péter – akinek nevét ezúttal sem ejtette ki – pedig üstökös helyett mára egy földbe csapódott kihűlt kődarabnak látszik. Kifogásolta, hogy Donald Tuskkal kampányolnak, aki „maga a fekete macska”, mindenkire bajt hoz, hiszen szerinte otthon pártját, az unióban pedig a Néppártot is szétverte.
Orbán szerint a Kossuth téren nemcsak azok jelentek meg, akik tényleg ott voltak, hanem a „daliás ősök”, és a „meg nem született gyermekek” is. Utóbbinál nem a Fidesz családpolitikájának kritikáját értette, hanem a jövő nemzedékeket, a majd megszülető magyarokat, mindazokat, akiket szívünkben mi is láthatunk.
„Komoly dolgokról kell beszélnünk, háborúról és békéről” – tért át az orosz-ukrán háborúra a politikus, hangsúlyozva, hogy a Kárpátok alatt élők mindig ugyanazt akarták, „legyen béke, szabadság, egyetértés”. Szerinte mindez gyenge népnek nem jár, „előbb legyen erőnk és utána igazunk, ne pedig fordítva”.
Azt, hogy jó erőben van az ország, azzal igyekezett bizonyítani, hogy van „belevaló külpolitikánk”, hogy le tudjuk zárni a határokat, hogy „lesz ütőképes hadseregünk”, vannak „tiszteletet parancsoló egyetemeink”, és az is biztató, hogy sok nagy sportrendezvényt is le tudtunk bonyolítani.
Orbán azonban figyelmeztette hallgatóságát, hogy most nem engedhetjük meg magunknak, hogy rossz döntést hozzunk április 3-án, miközben a Nyugat-Európában már jelen lévő energiaválság már itt dörömböl az ajtónkon, és mert a szomszédban háború dúl.
Nem értünk vívják a háborúkat és nem az érdekünkben, akárki győz, mi rajtavesztünk
– közölte a miniszterelnök.
Oroszország az orosz érdekeket, Ukrajna az ukránt képviseli, és se az Egyesült Államok, se Brüsszel nem fog „magyar szívvel érezni”. – Az ukrán üllő és orosz pöröly közé egy magyar sem kerülhet – mondta, hangsúlyozva, se fegyvert se katonát nem küldünk a háborús zónába.
A baloldal elvesztette a józan eszét, beletántorognának elhúzódó véres háborúba – vélte Orbán Viktor, bár az ellenzéki nyilatkozatok közül a legvehemensebbek is legfeljebb arról szóltak, hogy a NATO-kötelezettségeinknek eleget kell tenni, ha szükséges.
– Novák Katalint az isten éltesse – váltott hirtelen témát a Fidesz elnöke, aki szerint új „köztársasági elnök asszonyunk” jól mondta, amikor azt mondta, hogy a nők a békét akarják megnyerni, nem a háborút.
Az asszonyoknak megint igazuk van
– jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint Magyarország mindent megtett a béke érdekében – bár maga a politikus nem tartott a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnökkel, akik épp március 15-én utaztak Kijevbe –, de nem zárható ki, hogy a választás napján még dörögni fognak a fegyverek. Épp ez emeli – így Orbán – az egekbe a választás tétjét: „békepárti jobboldal vagy háborús baloldal” között dől el szerinte a voksolás.
Ezután különbséget tett a több ezer kilométerről menekülő migránsok és az Ukrajna felől érkező menekültek között: „Magyarország segít a menekülteknek, de elutasítja a migrációt”.
– Ez most nem az amatőrök órája, nem a dilettánsok ideje – fejtette ki, hozzátéve, egységesek, és – fordult rá a népszavazásra – megállítják a határoknál a nyugati világon végigsöprő genderőrületet is.
Nagy veszély ellen nagy győzelem az orvosság, amire megvan minden esély
– mondta arra kérve követőit, hogy még egy lapáttal tegyenek rá az elkövetkező 19 napban.
– Magasba a zászlókat, a Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok – zárta beszédét Orbán Viktor.
