Ha építészekkel járja be az ember a Balaton-partot, szinte biztos, hogy nem a víz mellé szervezik a találkozót. Mi is a város origójából, a főtértől indulunk el gyalog a tó felé, hogy a vízpartot ne a város elszigetelt részeként lássuk, hanem Keszthelyt szerves egységként. Keskeny utcán haladunk lefelé Csángó Zsuzsával, a Keszthelyi Városvédő Egyesület titkárával és Kerner Gáborral, az egyesület elnökével. Kétoldalt régi, de szépen karbantartott házak. A Balaton utca végén megállunk egy pillanatra, jobbra egy felújított villára mutat Kerner. Néhány évvel ezelőtt ez volt a Zalaegerszegi Járási Hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának székhelye, még régebben a város kéjlakja. Most üresen áll. Könnyen átjutunk a Vörösmarty utcán a Helikon parkba, alig van forgalom a városban.

„Nincs még egy hely a Balatonnál, ahol ilyen nagy parkon át lehetne megközelíteni a vízpartot. Ez kuriózum” – mondják. A műemléki védettségű, egykor híres szállodák, a Balaton és a Hullám Szálló mögül közelítjük meg Keszthely legismertebb és legforgalmasabb részét, a mólót és környékét. Méltatlan állapotban vannak ezek az épületek, amelyekben egykor bálokat tartottak, az éttermek és a bárok pedig zsúfolásig teltek. Most ebből semmi sincs.

A Balaton Szálló mögé bazársort és mintegy 50 lakásos lakópark építését tervezik magánbefektetők.

A szándék hasonlóan abszurd, mintha a Festetics-kastély parkjában akarnának lakótelepet létesíteni

– mondják az építészek. Kísérőink visszafordíthatatlan folyamatokról beszélnek, melyek az eredetileg védett park és környezetének tönkretételéhez vezetnének. A város- és környezetvédő civil szervezetek, valamint a keszthelyi építészek jelentős része tiltakozott a park beépítése ellen. A terveken Riedl Tamás, Keszthely főépítésze dolgozik. Az eddig bemutatott változatokat sem a területi-, sem a városi tervtanács nem támogatta, ám a tervezés, úgy tudjuk, folytatódik. Riedlt telefonon és írásban is kerestük, de nem válaszolt kérdéseinkre.

Mi mégsem ezért utaztunk az északi part csücskébe, hanem egy sokkal nagyobb léptékű beruházás miatt.

2022 januárjában Nagy Bálint, a város fideszes polgármestere és országgyűlési képviselőjelöltje bejelentette, hogy elkészültek a keszthelyi Balaton-part fejlesztésének tanulmánytervei 400 millió forintból. Az előzetes számítások szerint a három elemből álló beruházás várható költsége 6-9 milliárd forint között alakulhat. Egyrészt megújítják a KRESZ-parkot, másrészt a futballpálya továbbfejlesztésével sport- és szabadidőközpontot hoznának létre.

Magyarán: a vízközeli focipálya helyére egy hatalmas sportkomplexumot terveznek. Ezzel a polgármester állítása szerint a városi strand zöldfelületét is növelni tudják, „egy wellnesscentrum kialakításával pedig a strandszezon meghosszabbítására is lehetőség nyílik”. Manninger Jenő, a térség leköszönő kormánypárti képviselője azt hangsúlyozta, hogy szükség van a fejlesztésre, „tudomásul véve azt, hogy ezt óvatosan kell megtenni.”

A 24.hu birtokába jutott látványtervek szerint azonban aligha lehet óvatos fejlesztésnek nevezni a sportcsarnok megépítését.

Az önkormányzat oldalán arról írnak, hogy a zárt, fűthető létesítményben sport- és rendezvénycsarnok, bowling-, squash- és tollaslabdapálya is lesz, sőt a céllövészet is helyet kap. Télen a rendezvénytér külső része jégpályaként is üzemelhet. A tervek szerint a négyévszakos fürdő- és wellnesscentrumban szaunák és panorámás élménymedence is lesz. A földszinti részeken kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységek létesülnek, mindezek egy promenádra nyílnak majd. A strand büféinek és egyéb kiszolgáló épületeinek bontásával pedig „közel 450 négyzetméter zöldfelület válik szabaddá, a labdarúgópálya helyén 1000 négyzetméter gyepfelülettel bővül a strandkert” az elképzelések szerint.

Csángó Zsuzsa és Kerner Gábor szörnyülködve beszélt a tervekről, szerintük ennél még egy szálloda is jobb lenne, de alapvetően inkább egy természetbe illő beruházásban kellett volna gondolkodni, nem egy hatalmas építményt felhúzni a víz közelébe.

A polgármester szerint „az elképzelések tervvé formálásban részt vett a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), és a helyi lakosok és civil szervezetek véleményét is kikérték”. Azt azonban Nagy Bálint nem említette, hogy noha az egyetemi hallgatók és a doktoranduszok hónapokon át dolgoztak a terveken,

egyetlen ötletfoszlányuk sem került be a végleges tervekbe, és az MMA által kiírt pályázat bíráló bizottságának szakmai ajánlásait is szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a fejlesztés gazdái.

Az MMA már kilencedik éve hirdet ötletpályázatot 40 év alatti fiataloknak valamilyen aktuális témára. A keszthelyi partszakaszra meghirdetett pályázatot a polgármesterrel egyetértésben írták ki, sőt úgy tudjuk, a helyszín Nagy Bálint javaslata volt.

Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának vezetője a 24.hu-nak elmondta, az akadémia célja a pályázattal minden évben az, hogy a fiataloknak adjon lehetőséget, korrekt díjazás mellett. A másik cél, hogy egy kezdődő beruházásnál építészeti gondolatokat villantsanak fel, hátha lesz belőlük valami. Turi ugyan sajnálatosnak nevezte, hogy az akadémiai ötletekből ezúttal semmit sem építettek be a végleges tervpályázatokba, azt is megjegyezte, hogy nem ez az első ilyen eset.

Mi elsősorban a fiatalok miatt csináljuk, ha a másodlagos cél bejön, akkor nagyon boldogok vagyunk. De ha nem, azzal sincsen semmi gond, ez is egy döntés. Az viszont nem esik jól, ha az önkormányzat az akadémiával takarózik. Ráadásul a tervek, amik végül megszülettek, nem túl szívmelengetőek, a pályázatokban ennél környezethez illeszkedőbb megfogalmazások voltak

– nyilatkozta a 24.hu-nak Turi.

Balázs Mihály Kossuth- és Ybl-díjas építész, a BME Építőművészeti Doktori Iskolájának vezetője lapunknak elmondta, hogy a tavalyi tanév képzési programjához olyan témát és helyszínt kerestek, amely megfelel a kutatás alapú építészet követelményeinek, azaz túlmutat a háztervezésen. Így – az MMA-hoz hasonlóan, de attól függetlenül – húsz magyar és öt külföldi doktorandusz, valamint közel húsz témavezető és szakértő is a keszthelyi partszakasz fejlesztésével, újragondolásával kezdett el foglalkozni.

Ez a majdnem 50 fős csapat egy éven keresztül kutatásokat, majd alkotói tevékenységet végzett, terveket készített. E munka révén Balázs szerint olyan konkrét javaslatok készültek, melyeket a kutatási eredmények igazoltak.

Az érdekelt minket, hogy korunkban mit jelent a turizmus és az élhető környezet. Keszthely egy klasszikus város komoly történelmi múlttal, ez egyedülálló a Balaton közvetlen közelségében. A városközpont és a part közötti zóna egy része beépítetlen vagy vitatott módon beépített. Keszthely problémája, hogy a város és a víz kapcsolata nem megoldott, ezért a történelmi várost össze kellene kapcsolni a vízparttal

– magyarázta Balázs Mihály.

Sok ember sokféle következtetésre jutott, de abban egyetértés volt, hogy az üzleti célnak és a természetvédelmi követelményeknek harmonizálniuk kell, a befektetési célú építkezéseket pedig a közvetlen parti zónában érdemes visszafogni. Elsősorban olyan közösségi jellegű tervekben gondolkodtak, melyek a helyieket és a Keszthelyre látogató turistákat szolgálják ki, és szempont volt az is, hogy a közösségi tulajdonban lévő részeket megtartsák, kiemelten kezelve a vízpart élővilágát.

A doktori iskolában végül egy sok szempontot feltáró tanulmány, a parti sávra vonatkozó beépítési javaslat és négy konkrét programra épülő építészeti vázlatterv készült el, melyeket a doktori iskola évkönyvében publikálnak majd. Balázs Mihály elmondta, hogy a helyi civilekkel és építészekkel jó együttműködésük alakult ki, több konferenciát is tartottak.

Balázs megerősítette, hogy tudomása szerint az önkormányzat a tanulmányból és a négy vázlattervből semmit sem használt fel a nemrég megjelent tervekhez, melyektől a doktori iskola vezetője Turi Attilához hasonlóan nem volt elragadtatva.

Balázs Mihály nem érti, hogy egy komoly szellemi műhely nagy energiával elkészített terveiből miért nem használtak fel semmit a döntéshozók. Ezt luxusnak nevezte, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy miközben manapság minden a takarékoskodás fontosságáról szól, a szellemi energiával nem takarékoskodunk. Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat az akadémiával és az egyetemmel takarózva tette közzé a terveket, az építész úgy nyilatkozott, megtették a szükséges lépéseket, levelet írtak a polgármesternek, és az Építészfórumon is reagáltak az elhangzottakra.

Hozzátette, természetesen mindenki csalódott, ha a munkáját nem értékelik a helyén. Négy diplomatervvel együtt összesen nyolc terv készült a területre: a vasútállomás mellett parkolóház, a Helikon parkot és környezetét újragondoló városkapu és „lassító tér”, a bazársor helyére tervezett városi szalon két változatban, továbbá három változat a fürdőházra. Szép hallgatói tervek voltak, melyek egy év munkájával készültek el – összegzett Balázs Mihály.

Úgy tudjuk, felajánlották az önkormányzatnak, hogy egy szakmai grémium bemutatja a pályázat tanulságait, de erre nem tartott igényt a városvezetés. 2021 decemberében aztán a tervtanácson kiderült, hogy az Arker Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. már elnyerte a feladatot, és el is készítette a terveket. A bemutatott tervváltozatok megvalósítását ugyanakkor nem támogatta sem a Zala megyei, sem a keszthelyi tervtanács.

Szerettük volna az önkormányzat álláspontját is megismerni, ezért kérdéseket írtunk a főépítésznek és a polgármesternek is, de nem kaptunk választ tőlük.

Arra voltunk kíváncsiak:

• a polgármester mire alapozta azon állítását, hogy az elképzelések tervvé formázásában részt vett az MMA és a BME?
• Milyen formában kérték ki a lakosság és a civil szervezetek véleményét a fejlesztéssel kapcsolatban?
• Pontosan mi lesz a  sport- és szabadidőközpontban, és hogyan tudják e beruházással növelni a városi strand zöldfelületét?
• Mi a véleményük arról, hogy több keszthelyi építész is ellenzi a beruházást, miután úgy gondolják, a sportlétesítmény nem a vízpart közelébe való?