A sztrájkra készülő pedagógusok szakszervezetei nyílt levelet írtak a kormánynak arról, hogy az oktatásban dolgozók munkabeszüntetése idejére levont bért használja jótékony célokra.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a pénzt az Ukrajnából elmenekült családok támogatására, gyermekeik taníttatására szánná, azt kéri, a kormány hozza nyilvánosságra, miután a pénzt átutalta. A két szakszervezet felkérte az egyházi, alapítványi és az önkormányzati iskolák fenntartóit is, hogy fordítsák a sztrájkolók kiesett bérét humanitárius célokra.
Előzőleg a Népszavának Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt mondta az Orbán-kormány térfelén pattog a labda. Ideiglenesen készek lennének a határozatlan idejű sztrájkot felfüggeszteni, ha írásos garanciát kapnának egy általuk is elfogadhatónak tartott béremelésre. Írásos megállapodás nélkül mindenképp elkezdik a sztrájkot. A PDSZ a kormány sztrájkrendeletének visszavonását is követelte, amit a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva adott ki, miközben a járványügyi előírásokat feloldotta.
Totyik Tamás hozzátette, felkészültek arra is, ha a kormány nem vonja vissza a rendeletet, megvan a módja, miként lehet jogszerű, mégis érezhető munkabeszüntetés. Mivel csak úgy sztrájkolhatnak, ha közben a tanórák 50 százalékát megtartják, ezt úgy teljesítenék, hogy a sztrájk első három napján egy órát sem adnának le, míg a következő hét sztrájknapjain minden órát megtartanának.
Válasz Kisfaludy László levelére
A két szakszervezet nem hagyta szó nélkül azt sem, hogy Kisfaludy László helyettes államtitkár, sztrájkügyi főtárgyaló levelet küldött az intézmények vezetőinek, amelyben ajánlásként leírta, mi a helyes eljárás a sztrájkolókkal kapcsolatban. A PSZ és a PDSZ tudatta, hogy a levélben
valótlan tényállítások és nem létező határidők szerepelnek, akadályozva ezzel az országszerte nagy erőkkel szervezett sztrájkot.
- 1. A szakszervezetek által benyújtott elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatról a sztrájkbizottsági ülésen Kisfaludy László még tárgyalni sem volt hajlandó. „Szó sem volt a tanítási órák 100 százalékának megtartásáról a sztrájk kezdetétől kezdve. Amit tehát Kisfaludy László levelében állít, az nem felel meg a valóságnak.”
- 2. A még elégséges szolgáltatás megszervezése nem irányulhat a sztrájk ellehetetlenítésére, nem tartalmazhat olyan határidőket és egyéb utasításokat, amelyeket rendelet nem ír elő. Kisfaludy Lászlónak lett volna lehetősége a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás részletes szabályairól egyeztetni, utólag viszont ezt nem teheti meg.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzése kimondta, a még elégséges szolgáltatásoknál csak a rendelet rendelkezéseit lehet alkalmazni, tehát sem Kisfaludy Lászlónak, sem az intézmények vezetőinek nincs joguk határidőket szabni a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozóan. A határidőkre vonatkozóan a szakszervezetek kiadtak ajánlást, de központi előírás nincs, ilyet a rendelet nem tartalmaz.
- 3. A szülők felé kérést bárki megfogalmazhat, az ő joguk eldönteni, a sztrájkot támogatják-e azzal, hogy nem küldik gyermeküket a közoktatási intézménybe.
A szakszervezetek kérik, a pedagógusok az általuk kiadott tájékoztatók alapján egyeztessenek, ne fogadjanak el olyan utasításokat, amelyek minden jogi alapot nélkülöznek, amelyek tovább korlátozzák a sztrájkjog gyakorlását. Emlékeztettek rá, minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vesznek a sztrájkjog biztosításáért, ezért van a panaszuk az Alkotmánybíróságnál, ha pedig a hazai lehetőségeket kimerítették, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
Szülői Hang: Hová tűnt a pénz?
A Szülői Hang Közösség közben arra vár választ a kormánytól, hogy hová tűnt a költségvetésből az a pénz, amit korábban az oktatásra szántak, törvénybe iktattak, majd elvontak. Közleményük szerint ez az összeg 2014-2021 között több mint 1600 milliárd forint volt,
ami pedagógusonként több mint 9 millió forintot jelent,
A köznevelési törvényt a kormánypártok eredetileg úgy fogadták el, hogy „a [pedagógus] illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka”. Hoffmann Rózsa akkori államtitkár is azt ígérte, a pedagógus-béremelések értékállóak lesznek, hiszen a fizetéseket a minimálbérhez kötik.
Ez ígéret maradt, mert jelenleg a vetítési alap a 2014-es minimálbér, a kormányzat egy 2014-es törvénymódosítással ugyanis befagyasztotta a pedagógusbérek számítási alapját. Ezzel hatalmas összegeket vont ki a közoktatásból. Ez probléma a szülőknek is, hiszen az egyre növekvő pedagógushiány miatt folyamatosan romlik az oktatás minősége.
A Szülői Hang szerint a magyar közoktatás válságban van, ezért arra kér mindenkit, a gyermekek érdekében támogassa a március 16-án kezdődő pedagógussztrájkot.
