Hargittai István: Magyar Nobel-díjasok
Különleges év volt 2021. Két magyar nem kapott (megérdemelt) Nobel-díjat. Ehhez hasonló év csak 1994 volt, amikor két magyar kapott (megérdemelt) Nobel-díjat, Oláh György kémiait és Harsányi János közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A két 2021-es nem Nobel-díjas, Karikó Katalin és Hajós Zoltán, két különböző eset tanulságokkal.
Hat évtizedes kutatói pályám során, de már 11 éves korom óta érdekelt a tudományos felfedezés természete, és ez késztetett arra, hogy foglalkozzam a Nobel-díjasok és a Nobel-díjasokhoz hasonló kaliberű tudósok munkásságával. Messze túlléptem saját szakterületemen, a kémián, és a beszélgetések számomra egy második egyetemet jelentettek. Huszonöt éve minden évben felkérnek kémiai Nobel-díjra való jelölésre. Sikeres könyvet írtam a Nobel-díjról. Mindezt azért bocsátom előre, hogy növeljem az olvasó bizalmát az alábbiak iránt.
Nagyon sokan várták, hogy Karikó Katalin Nobel-díjat kapjon a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében nyújtott teljesítményéért. Ahogy közeledett a Nobel-díjak kihirdetésének időpontja 2021. október elején, a különböző díjakat adományozó testületek szinte versenyt futottak, hogy kitüntessék. Egy díj számára presztízst jelent, ha egy díjazott később Nobel-díjas lesz, míg a Nobel-díjat követően odaítélni ugyanazt a díjat már nem olyan elegáns. Amikor kiderült, hogy Karikó nincs a 2021-es Nobel-díjasok között, nagy volt a csalódás.
Majtényi László: Kötőféket a Leviatánra! – Sólyom László születésnapján
A Sólyom-bíróság alkotmányfejlesztő tevékenységéről itt nincs terem bővebben beszélni. Sólyom jelentős elméleti súlyokat is megmozgató gyakorlatorientált személyes-kollektív alkotmányos műve gazdag demokratikus és szabadelvű hagyományt épít tovább, amelyből akár a természet szerint hálátlan éppen jelenlévők, akár a kései ivadékok, meríthetnek. A Sólyom-bíróságnak is nevezett első alkotmánybíróság átfogó és méltányos bírálata új szerzőkre vár, ennek az írásnak nem lehet tárgya, de erős a gyanúm, hogy a jó kritika főleg hangsúlyokra irányulhat majd, a betöltött szerep és a teljesítmény nemzetközi összehasonlításban is nagyon rendben volt, több tárgyban példát is mutatott.
Az, hogy az alkotmányos patriotizmus nem tudott otthonra lelni nálunk – az okok hosszan sorolhatók – a fájdalmas történelmi múlt traumái és a hitvány politikusok iparkodásán túl, aligha róható nagyrészt az első alkotmánybíróság terhére, amely például már az 1990-es a halálbüntetésről szóló döntéssel, majd egy sor határozattal, amelyek mondatai gyakran úgy kezdődnek úgy, hogy „Az alkotmányos jogállamban…” kifejezetten is szól arról, hogy országunk jogállami minősítése nemcsak ténymegállapítás, hanem alkotmánypolitikai program is (11/1992), majd az alkotmány morális olvasatának dworkinista hangsúlyával erősítette annak pátoszát.
Grecsó Krisztián tévékritikája: Csollány Szilveszter régi felvételei a Facebookon
Elindítom a régi döntőt, és a nem döntőt látom, mert ezt a közösségi élményt, ezt a homogén nézőpontot áhítom vissza. Amikor a hatalom még nem ette meg a sportot, nem csinált belőle propagandaeszközt, nem silányította cirkusszá, pénzmosó hellyé. Nem züllött oda, illetve, ahogy mondani szokás, esett szét a társadalom, osztódott meg, szakítódott el egészen, hogy egy gyűrűgyakorlatot sem lehet rárakódott mellékzöngék nélkül megnézni. És a „zöngéket” azért írtam, mert kegyeletből eufemizálok. A gyakorlatot és az egykori büszkeséget csak komoly energiák mozgósításával láthatja, érezheti az ember, nincs emlékezés, se a türelem, sehol a gyász minimuma – csak a ma indulatai. Nézek egy sportközvetítést, ami mögül kiment az idő, nincsenek meg azok a fundamentumok, ahová állni lehet, ahol biztosan nem löknek meg. Hogy visszajönnek-e (mert azt hiszem, Mándyra rátalálok majd, ahogy Mészöly meglett újra), nem tudom.
Csillag István: Országgyarapítók 2.0
A cikk címében a többes szám azt mutatja, hogy egyszerre hárman is feliratkoztak az országgyarapító szerepére: erősorrendben a kínai elnök, Hszi Csin-ping, aki most nyelte le Hongkongot, és nem is titkolja, hogy Tajvan bekebelezésére készül. A valahai Szovjetunió helyén orosz befolyási övezet megteremtőjeként Putyin is országgyarapítóként akar bevonulni a XXI. század történelmébe, és a két nagyhatalom bábjaként Orbán szintén álmodik valamiféle területgyarapításról. A két nagy, a kínai és az orosz elnök retorikája hasonló, mind a ketten visszautasítják a világ globális fejlődésének az Egyesült Államok nagyhatalmi fölényét mutató rendszerét, saját személyes hatalmi törekvéseiket a világrend gyökeres megújítójának palástjával terítik le. Ennek a játszmának a kialakulásához nagy mértékben járult hozzá az is, hogy az USA-ban mindig is meglévő izolacionizmus Trump elnöksége alatt megerősödött, a hidegháború megszűnése után érzékelt világpolitikai felelősséget elfogadó, intelligens külpolitika (Kissinger, Brzezinski) személyi és politikai feltételei elpárologtak, az USA kiegyensúlyozó szerepének a megszűnésével a „légüres térbe” benyomultak a régi dicsőségük feltámasztójaként kopogtató agresszív vezérek.
Váncsa István: Választottunk magunknak három csillagot
2,5 millió m³ Samsung-szennyvíz dőlhet majd Vácra, olvasható a Vácért Lokálpatrióta Egyesület Facebook-oldalán. Az aggodalom érthető, bár némiképp túldimenzionált. Mért pont Vácra? A szennyvízcsatorna Alsógödnél indul, aztán az útba eső települések mellett, a város-, illetve faluszéli házak telekhatárait követve közelíti a Dunát, mígnem aztán Vác déli csücskénél siet beléje. A leendő objektum, ezt talán mondanunk se kellene, a ma született báránykánál is ártalmatlanabb, részint mert a projektet a köztiszteletnek örvendő Mészáros & Mészáros kivitelezi, részint mert az illetékes kormányhivatal ekképpen foglalt állást. Környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása tehát nem szükséges, a határozat ellen pedig fellebbezésnek helye nincs. Közigazgatási pert viszont lehet indítani, hogy milyen várható eredménnyel, az mindenkinek a fantáziájára bízatik.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
