A Magyar Nemzetnek Szijjártó Péter az orosz-ukrán válságról azt mondja, a nyilvánosság előtt ugyan háborús a retorika, a színfalak mögött azonban korrekt, néha szívélyes tárgyalások folynak az amerikaiak és oroszok között. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ebben a feszült helyzetben sem kérhetik a nyugati hatalmak, hogy lazítsunk az orosz-magyar kapcsolatokon, amelyek nélkül:
- nem tudtunk volna Szputnyik oltóanyagot venni,
- megkötni a hosszú távú gázvásárlási megállapodást,
- orosz segítséggel evakuálni az Almatiban ragadt magyarokat.
A külpolitikát ma már nem szimbólumok, nem ideológiák alapján kell folytatni, hanem a nemzeti érdekek mentén.
A külügyminiszter abban bízik, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin újabb tárgyalása után a tavalyinál is sikeresebbek lesznek a kétoldalú kapcsolatok.
Kevésbé optimista a magyar–ukrán kapcsolatok jövőjét illetően, csak reméli, hogy 2022 jobb év lesz,
mert a remény hal meg utoljára.
A külügyminiszter az interjúban hosszan sorolja a magyar gesztusokat, amiért cserébe gyakorlatilag semmit nem kaptunk,
a kárpátaljai magyarságnak csak a jogfosztás, a provokáció és sok esetben a fizikai megfélemlítés jutott. (…) ha az ukránok nem lépnek vissza ettől a politikától, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban is.
A felvetésre, hogy a kisebbségi jogfosztások főleg az Ukrajnában élő oroszok ellen irányulnak, Szijjártó Péter azt mondja, ez nem nagyon érdekli, nyugati kollégáinak is rendre el kell magyaráznia, hogy a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos magyar fellépésnek nincs orosz dimenziója.
Az interjúban előkerül az is, hogy áprilisi választásokra már külföldön is mozgolódnak.
A liberális mainstream megpróbálja a lehető legtöbb támogatást megadni a magyar ellenzéknek.
A magyar államnak ugyanakkor kötelessége fellépni a választási eredményt befolyásolni igyekvő kísérletek ellen, mert csak a magyar állampolgárok dönthetnek az ország jövőjéről – tette hozzá.
