Nem csak az oktatásban, a rendvédelemben dolgozók körében is komoly gondokat okozhat a kötelező oltás előírása, ugyanis a utóbbi területen dolgozók átoltottság nagyjából 70 százalékos – írja a Népszava. A lapnak a BÉT munkavállalói oldalának vezetője, Powell Pál arról beszélt, hogy az adminisztrációs területeken magasabb, az „élesben dolgozók” körében alacsonyabb a védőoltással rendelkezők száma.
Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke is úgy számol, hogy a nagyjából 36 ezer hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezer nem rendelkezik oltással, míg a 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó (riasz-os) és a Munka törvénykönyve szabályai alapján foglalkoztatott munkavállalóból legalább kétezren lehetnek ilyenek.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adatai is azt mutatják, hogy munkatársaik 30 százaléka oltatlan, de a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) ennél rosszabb helyzetről számolt be a hétezer vonulós tűzoltó esetében: ebben a körben csak 60 százalékos az oltottság.
A rendőrök, a katasztrófavédők, a büntetés-végrehajtásban dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban sok a kérdőjel. November végén ugyan a rendvédelemért felelős belügyi tárca végre összehívta a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) ülését, de a munkavállalók sem akkor, sem azóta nem kaptak választ egy sor kérdésre. A legégetőbb, hogy az ügyfelekkel közvetlenül nem találkozó rendvédelmi alkalmazottak közül kinek és mikor kell megkapnia a koronavírus elleni védőoltást ahhoz, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra.
A nagy kérdés, ami a rendvédelemben mindenkit foglalkoztat, hogy mi történik, ha az egyébként is régóta meglévő létszámhiányhoz hozzáadódik a fizetés nélküli állományba küldöttek kiesése. A szakszervezetek állítják, hogy ezt a hiányt már biztosan lehetetlen lesz túlórákkal pótolni.
