Az Országos Atomenergia Hivatal nagyobb önállóságáról és az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásról is döntött kedden az Országgyűlés, amely arról is határozott, hogy érintésmentessé válhatnak egyes közigazgatási eljárások.
Módosul a veszélyhelyzeti kivezető törvény
Módosításra szorult a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény hatálybalépését tartalmazó, úgynevezett kivezető jogszabály, miután az Országgyűlés december 31-ig meghosszabbította a veszélyhelyzeti törvény hatályát.
A kedden 134 igen szavazattal, 52 ellenvoks mellett elfogadott jogszabály azokat az átmeneti szabályokat tartalmazza, amelyekre a veszélyhelyzet megszűnésekor, az az alatt alkotott jogszabályok kivezetése miatt van szükség. A kivezető törvény olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek alkalmazhatósága elválaszthatatlan a veszélyhelyzet időtartamától. Ilyen például a veszélyhelyzeti különleges szabálysértési tényállások alkalmazása.
A módosítás a törvény legtöbb rendelkezésén nem változtat, csak annak időbeli hatályát változtatja meg, illetve más részét nem lépteti hatályba. A veszélyhelyzet meghosszabbítása a koronavírus-járvány negyedik hullámának erősödése miatt volt indokolt.
Nagyobb önállóságot kap az Országos Atomenergia Hivatal
Pénzügyi és szervezeti függetlenséget kap és önálló szabályozó szervvé válik az Országos Atomenergia Hivatal, amelyet a jövőben egy kilenc évre kinevezett elnök vezet – döntött a parlament 133 igen szavazattal, 55 nem ellenében a kormány kezdeményezésére.
A változtatás értelmében a hivatal olyan központi költségvetési szervvé válik, amelynek büdzséje az Országgyűlés fejezetén belül önálló címet képez. Az Országos Atomenergia Hivatal feladatai ellátása során kizárólag a jogszabályoknak lesz alárendelve, a feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.
A változtatás rendelkezik az összeférhetetlenségi szabályokról, meghatározza az elnöki és az elnökhelyettesi kinevezés követelményeit, a megbízás megszűnésével kapcsolatos előírásokat, valamint az elnök feladatait és kötelezettségeit. Az elnök kilencéves mandátumot kap, amely még egyszer ennyi időre meghosszabbítható.
A jövőben az elnöknek minden évben május 31-ig be kell számolnia az előző évi hatósági tevékenységről az Országgyűlésnek. A hatóság vezetője rendeletalkotási jogot kap, a törvény a szabályozási tárgyköröket is rögzíti. A jogszabály ismertetésekor elhangzott, hogy a változtatás a versenyszférához közelítő bérezést és juttatást biztosít a hivatal munkatársainak.
2023 végéig meghosszabbították a képviselők az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalást
Az Országgyűlés határozatban járult hozzá ahhoz, hogy a Magyar Honvédség kétszáz katonával 2023. december 31-ig részt vegyen az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben. A képviselők 155 igen szavazattal, 21 nem ellenében és 10 tartózkodás mellett fogadták el a honvédelmi miniszter indítványát.
A határozat értelmében a katonák továbbra is Irakban állomásoznak, ott a többi között őrző-védő, csapatkísérő, katonai segítségnyújtási és tanácsadási feladatokat látnak el. A tevékenységről a kormánynak évente legalább egyszer kell beszámolnia az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának.
A javaslat indoklása szerint a részvétel fenntartásával a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulás mellett Magyarország segíteni tudja az illegális migráció és az azt kiváltó okok megszüntetését helyben.
Érintésmentessé válhatnak egyes közigazgatási eljárások
Egyre több közigazgatási eljárás válhat érintésmentessé és bonyolítható le személyes találkozás nélkül az új, központi elektronikus ügyintézés által – egyebek mellett ezt teszi lehetővé az eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó jogszabály-módosítás, amelyet 134 igen szavazattal és 54 nem ellenében fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára.
A változtatás lehetőséget ad a mesterséges intelligencia használatára az ügyintézésben: például a beszéd hiteles írott anyaggá alakítására vagy chatrobot útján történő ügyintézésre. Mindezek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy szóban nyújtsanak be írásbeli kérelmet.
Az úgynevezett fehér kártya bevezetésével olyan külföldi munkavállalók vagy vállalkozók kaphatnak egyéves Magyarországi tartózkodási engedélyt, akiknek a munkavégzése a fejlett digitális eszközök miatt nem kötött a munkáltatói telephelyhez, és tevékenységük jellege miatt nemcsak az állandó jelenlét, de az adott országban tartózkodás sem indokolt. A kártya érvényessége legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
A törvénycsomag érinti a folyami hajózást, a fokozott rendőri ellenőrzés törvényi garanciáit és az idegenrendészeti tárgyú törvényeket is.
(MTI)
