A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ülésén Kövér László arról beszélt, hogy minden európai állam létérdeke a nemzeti önazonosság. Azt mondta, az államoknak új kihívást jelentenek a magánhatalmak – írta az MTI.
A fideszes házelnök statisztikai adatokat idézve közölte: a globális tőkekoncentráció miatt a világ tíz legerősebb magáncégének összesített tőkeereje nagyobb, mint a világ 180 szuverén államának.
2017-ben a világ 100 legnagyobb bevételt előállító entitásának listáján 71 multinacionális cég, azaz államhatárokon átívelő magánhatalmi csoport szerepelt és csak 29 állam. Harminc éve a listán még az államok voltak többségben – tette hozzá.
Az Országgyűlés elnöke egyre súlyosbodó, de múlt századi kihívásként beszélt a demográfiai robbanásról vagy hanyatlásról, a globális felmelegedésről, az illegális migrációról, a nemzetközi terrorizmusról.
Kövér László szerint a nemzeti önazonosság gyengítésének, felszámolásának kísérlete a magánhatalmak egyik támadó fegyvere lett egy új globális világrend kialakításáért. Az ellen a nemzeti önazonosság lehet a hatékony önvédelmi fegyver, ha az elenyészik, akkor Európában megszűnik legfőbb államalkotó és államfenntartó tényező, a nemzet.
Úgy vélte, minden európai állam elveszítheti fenntartó közösségét, történelmi létjogosultságát, átadhatja helyét a magánhatalmaknak és felolvadhat
az Európai Egyesült Államok fedőnevet viselő magánhatalmi képződményben.
A nemzeti önazonossághoz való egyetemes emberi jog nemcsak a többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségek érdekeit védi, hanem általában szolgálja az államok, mint közhatalmak érdekeit is.
Kövér László szerint ezen szemlélet alapján kellene újratárgyalni a magyar kisebbségek jogvédelmének ügyét Európában és ezen a politikai alapon kellene megújítani az államok együttműködését, különös tekintettel Közép-Európára, a szomszédos államokra, amelyeknek csak egymásra támaszkodva van esélyük ellenállni a magánhatalmak fokozódó nyomásának.
Az emberi agy védelméről
Kövér László méltatta a trianoni döntés századik évfordulóján efogadott magyar parlamenti nyilatkozatot és a chilei parlament idén szeptemberben elfogadott alkotmánymódosítását az emberi identitás neurológiai védelméről.
Ennek kapcsán beszélt arról, hogy eddig az emberi agy működését alapvetően a koponyán kívülről lehetett befolyásolni, de mára az agykutatás, a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy a gondolkodás neurotechnológiai eszközökkel, koponyán belülről is mások által befolyásolható, módosítható, irányítható legyen.
A házelnök szerint a tudomány vívmányai mindig lenyűgözőek, de szabályozás híján sokszor életveszélyesek. Szükségesnek nevezte a neurotechnológia területén új etikai szabályok, új nemzetközi jogi egyezmények, új emberi jogi fogalmak megalkotását,
hogy az emberiség ne rabjává, hanem haszonélvezőjévé váljon a technológiai fejlődésnek.
Javasolta, hogy jövőre a KMKF legyen szervezője és házigazdája egy olyan nemzetközi emberi jogi konferenciának, amely a választások után áttekinti az ember biológiai integritása és nemzeti identitása védelmének 21. századi követelményeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi szervezeteknek a legújabb generációs emberi jogok bővítésére.
Kövér László beszélt arról is, hogy vannak – például a szomszédos országok egyes politikusai –, akik sokallják a külhoni magyarság támogatására fordított összegeket.
Ezeknek a politikusoknak nagyobb önbizalmat és több komolyságot kívánunk, mert nyilvánvaló, hogy a magyar nemzeti össztermék kevesebb mint fél százaléka egyetlen szomszédos országra sem jelent semmiféle veszélyt
Szerinte minden magyar állami támogatás tiszta, átlátható nyereség a szomszédos államoknak, mert hozzájárul gazdasági megtartó erejük növeléséhez, a munkaerő elvándorlásának csökkenéséhez, az általános életkörülmények javításához.
Az Országgyűlés fideszes elnöke ezt követően a jövő évi parlamenti választás tétjének nevezte azt, hogy folytatódik-e a nemzetpolitika, a kedvezményes honosítás, fennmarad-e szavazati jog, a nemzeti összetartozás erősítése, a magyar gazdaság eredményétől függően, fokozatosan emelkedik-e a nemzetpolitika pénzügyi fedezete.
A KMKF nagyra értékeli az Orbán-kormány nemzetpolitikáját
A KMKF később állásfoglalást adott ki. Üdvözölte az Európa jövőjéről elindult párbeszédet, kifejezte meggyőződését, hogy Európa jövőjének alakításában minden európai ember számít, a nemzeti vagy nyelvi őshonos kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió európai polgár véleménye sem hagyható figyelmen kívül.
Mint írták, az Európai Unió sokszínűségben is megjelenő egységességének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti önazonosság. A konferencia Európa jövőjéről lehetőséget teremt a párbeszédre arról, hogyan lehet a nemzeti identitásban rejlő erőt az európai társadalmak és az EU politikai stabilitásának, gazdasági versenyképességének erősítésére fordítani.
Ezért a több mint 12 millió magyar embert képviselő KMKF a tavaly májusban elfogadott felhívása alapján javasolja a konferenciának, hogy a nemzeti önazonossághoz való jog egyetemes emberi jogként való elismerésének támogatásával erősítse az értékteremtő sokszínűséget mind az unión, mind a tagállamokon belül, fogadjon el az őshonos közösségek védelmére vonatkozó európai normákat.
A KMKF fontosnak nevezte a magyarság ezeréves keresztény gyökereit a Kárpát-medencében, a Kárpát-medence természeti értékeinek megőrzését, amiért közösen akar fellépni az Európai Unióban. Üdvözli az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága féléves magyar elnökségének programját, amely az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének ügyét ismét az ET figyelmének középpontjába helyezi. Támogatja az előterjesztett és a nemzeti kisebbségek védelme tárgyában kidolgozott alapelveket.
A KMKF nagyra értékeli a magyar kormány nemzetpolitikai támogatási programjait, amelyek segítik a boldogulást a szülőföldön, figyelemre méltó társadalmi-gazdasági stabilizáló hatást fejtenek ki a térségben.
A KMKF értékeli a romániai parlamenti választásokon újból megvalósult, magyar szervezetek közti összefogást, egyúttal üdvözli az RMDSZ parlamenti képviseletének a romániai politikai élet stabilizálásában betöltött felelősségteljes szerepét. Szintúgy üdvözli a felvidéki magyarság egységes érdekképviseleti szervezetének, a Szövetség a megalakulását, abban bízik, jó eséllyel visszaszerezhető lesz így a magyar közösség parlamenti képviselete.
Elégedetten állapítja meg, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolata a VMSZ szerepvállalásának is köszönhetően töretlenül fejlődik. Ugyanakkor aggodalommal figyeli az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét, szolidaritását fejezi ki a kárpátaljai magyar közösséggel, támogatja a szerzett jogainak megvédésére irányuló erőfeszítéseit.
A KMKF példaértékűnek tartja, hogy a horvátországi és a muravidéki magyarság parlamenti képviselői megbecsült kormányzati partnerekként, a helyi magyarság számarányánál jelentősebb mértékben elő tudják mozdítani az országok közötti kétoldalú kapcsolatokat, a kölcsönösen előnyös közösségépítő programok sikerét.
