Szakmai állásfoglalást hozott nyilvánosságra a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő civilszervezet az iskolák hétfői újranyitásával kapcsolatban. Mint írják: ha egy eredmény elérhető jogkorlátozás nélkül vagy enyhébb jogkorlátozással is, akkor az állam nem választhatja a nagyobb jogkorlátozást. A védelmi intézkedéseknek, így az iskolák újranyitásáról szóló kormányzati döntéseknek tudományos módszerekre és eredményekre támaszkodva, adatok minél alaposabb gyűjtésén és elemzésén alapulva, transzparens módon kellene megszületniük, de egyik alapvetésnek sem látják nyomát a kormányzati döntéshozatalban. Ahogy annak a fontos tényezőnek sem, hogy a megfelelő döntések meghozatala csak az érintettek – pedagógusok, szülők, tanulók és az egészségügyi ellátók képviselőnek – bevonásával képzelhető csak el, teszik hozzá.
Szerintük bár az elmúlt napokban történt elmozdulás az iskolanyitás finomhangolása irányába, a gyerekek korcsoport szerinti differenciálása formájában, a kormány még mindig csak a „nyitás vagy zárás” lehetőségeként értelmezi a kérdést. Ugyanakkor az üzletek újranyitásakor alkalmazott négyzetméter-alapú belépési korlátozás mutatja, az intézményeknél is lehetne rugalmasabb a nyitás.
A TASZ szerint mérlegelhető tényező lehet például az intézmény tanulói létszámhoz viszonyított mérete, a létesítmény, a rendelkezésre álló fizikai tér sajátosságai. De szempont lehetne az együtt töltött idő hosszának vagy a csoportok létszámának csökkentése is. Így mérlegelhető, hogy egyes tantárgyak tanórái vagy a tanórák meghatározott hányada nélkülözhető-e a jelenlegi helyzetben. Opció lehet, hogy az osztályt kisebb csoportokra osztják, akik heti váltásban járnak be az iskolába. Az is mérlegelést érdemel, hogy ugyanazt a tantervet, ugyanazt az óraszámot kell-e követni a veszélyhelyzet alatt is, mint máskor, teszik hozzá.
Megteheti-e a szülő, hogy nem küldi iskolába a gyerekét?
A tanuló távolmaradása esetén a szülő főszabályként az iskola házirendjében meghatározott számú napot igazolhat, vázolja a TASZ. A jogszabály azonban megengedi, hogy az iskola vezetője – indokolt esetben – további napokat igazoljon a gyermek számára. Ilyenkor mérlegelheti, hogy a szülő által bemutatott indok alapos indok-e a hiányzásra, és ha igen, akkor engedélyezheti a távolmaradást. A TASZ álláspontja szerint nem kétséges, hogy
A távolmaradás miatt mulasztó tanuló esetén felmerül, hogy nem hiányzik-e annyit, hogy ne lehessen megfelelően értékelni a tanévét, az a gyerek ugyanis, aki 250 óránál többet hiányzik, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, nem kaphat év végi jegyet. A TASZ szerint ilyen esetben osztályozó vizsgára bocsátást kell kérelmezni a nevelőtestületnél. Fontos azonban, hogy a jogszabály csak akkor írja elő az osztályozó vizsgát, ha a tanuló teljesítménye nem volt érdemjegyekkel értékelhető. Ezért az a gyerek, aki nem jár be az iskolába, viszont otthonról részt vesz a köznevelésben, tanul és jegyeket is kap, annak hiányzása nem eredményez szükségszerűen és automatikusan osztályozó vizsgát. Ezt a jogértelmezést kérésükre az Oktatási Hivatal is megerősítette.
