Kedd délelőtt az Európai Parlament meghallgatást tartott a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításáról. A beszélgetés a parlament kulturális bizottságában zajlott, eszmecsere néven, hiszen hivatalosan semmilyen döntést nem hoznak az ügyben, azon kívül, hogy európai szinten is szóba kerül az ügy.
A bizottság elnöke szóvá tette, hogy az ügy azért fontos, mert az alapítványi átszervezés megsérti az oktatás szabadságát, ami fontos alapjog, ezért két-két embert hívtak meg a két oldalról. A kormány részéről György László államtitkárt és Vidnyánszky Attilát, a kuratórium új elnökét, az egyetemről pedig Upor László volt megbízott rektort és Milovitz Hannát, az intézmény hallgatóját.
György László elmondta, szerinte fontos, hogy szakmai vitát folytassanak, és a kérdéseket a magyar felsőoktatás megújításának keretében értelmezzék. Szerinte sikeres külföldi modellek alapján szerették volna az egyetemeket közelebb vinni a szakmákhoz, és az egyetem autonómiáját az alkotmány garantálja.
György szerint nyolc egyetemnél volt ilyen modellváltás, ebből hét sikeresen lezajlott, csak az SZFE ügyében akadtak gondok. Szerinte 12 alkalommal találkozott a kormány és az egyetem vezetése. Elmondta, hogy a világ top 10 filmművészeti egyeteme mind magánkézben van, a legtöbb Oscart pedig azok nyerik, akik magánképzésen tanulnak. Ezután beszélt arról is, milyen sikeres lett Andy Vajna alatt a magyar filmipar. Hozzátette, négyszeresére tervezik növelni az SZFE költségvetését, ami jövőre 3 milliárd forint lesz. György szerint mindkét oldalon túlérzékeny reagálások születtek, empátiára és türelemre lesz szükség a megegyezéshez.
Upor László elmondta, hogy az SZFE egy kis egyetem, de az elmúlt héten mégis 15 ezer embert vonzott az utcára Budapesten. Szerinte az átalakítást kikényszerítették, és a végén elveszítették azokat a garanciákat, amelyek az autonómiát biztosíthatnák. Szerinte az autonómia nagyon fontos érték, de az elmúlt időszak eseményei ellentétesek ezzel. Upor szerint a magánosításban is van egy kis csavar, mert az átalakított egyetemek közpénzt kapnak, de ellenőrzés nélkül, az autonómia pedig a kuratóriumokra száll az egyetemek helyett. A kuratóriumot pedig a minisztériumok nevezik ki, és így megvan az esély, hogy beleavatkozik az egyetem életébe. Az SZFE esetében szerinte megtörtént a beavatkozás: a szenátus jogait elvették a kinevezések kapcsán, amivel az önrendelkezéstől fosztották meg az egyetemet.
Szerinte az egyetem vezetői korábban is kifejezték aggályaikat, a diákok tüntetéseket tartottak, de egyetlen kérdést sem hallgatott meg a minisztérium, még az említett tárgyalások során sem. Szerinte a tüntetőknek sikerült távol tartaniuk a politikát, de az egyetem nem fogja feladni a küzdelmet, miközben a kuratórium csak közleményekben kommunikál, és akár naponta változtatja meg a szabályokat.
Upor elmondta, hogy a múlt héten arrogánsan próbálták megoldani a problémát, amikor az új kancellár lekapcsoltatta az internetet és bezáratta az osztálytermeket.
A Vidnyánszky Attila által elmondottakat először nem lehetett hallani, mert nem nyomta be a mikrofonját, ezért néhány perc után Milovitz kapta meg a szót, amíg a technikus igyekezett megoldani Vidnyánszky problémáit. Milovitz elmondta, régóta tudatában voltak az egyetemátalakítási szándéknak, amellyel kapcsolatban innovációt és nemzetközi kapcsolatokat ígértek nekik, de valójában nagyon méltatlan volt az egész eljárás, ahogy azt levezényelték, hiszen senkivel sem tárgyaltak. Elmondta, hogy a döntésekről az egyetem közössége a sajtóból szerzett információkat, az újonnan felállt vezetésben nem vehetnek részt, semmilyen beleszólásuk nincs az intézmény vezetésébe.
Szerinte a blokádot kénytelenek fenntartani, és időközben minden épületet lezártak előlük, beleértve a kollégiumot is, valamint azt a termet, ahol a demokratikus diákönkormányzat ülésezett. Szerinte ezek látszólag adnak támogatást és autonómiát, valójában a kormány alá besorolást jelentik.
Milovitz után ismét Vidnyánszky kapta meg a szót, aki lelkesen beszélni kezdett, de ismét nem hallottak belőle semmit. A képen látszott, ahogy a kuratórium elnöke beszél, de a hangját nem hallották, amiről többször is szóltak neki.
Körülbelül negyedóra telt el, mire sikerült bekapcsolni Vidnyánszkyt, addig két bizottsági tag tehetett fel kérdéseket, az egyik azt kérdezte, hogyan lehet keresztény színházat csinálni, a szlovén kereszténydemokraták képviselője pedig elmondta, hogy szerinte a baloldal szervezi a tüntetéseket. Végül sikerült bekapcsolni Vidnyánszkyt.
A kuratóriumi elnök szerint az, hogy nem sikerült őt elsőre meghallgatni, metaforája annak, hogy nincs kommunikáció az egyetemmel sem. Elmondta: a magyar színházi világ sokszínű, szerinte nem jó, hogy ennyire zárt az egyetem világa, és nem szolgálja ki a színházakat.
Szerinte az egyetemnek mindig problémája volt a fenntartóval való kommunikáció, aminek példája az a borzasztó infrastruktúra, amivel most is működik. Elmondta, korábban jelezték, hogy az a munka, ami jelenleg zajlik az egyetemen, tovább folytatódhat, senkit sem rúgnak ki, csak azt szeretnék, ha színesebb lenne az intézmény.
Külön odafigyelünk az arab színházi életre. Ez az én értelmezésemben a nyitottság
– utalt Vidnyánszky az általa is szervezett színházi találkozóra, ezzel illusztrálva a nyitottságot, amit szeretne elérni.
Szerinte a tüntetésen is azért voltak ennyien, mert a baloldali politikusok kampánynyitót tartottak, majd elmondta, hogy szerinte már korábban kiképzést kaptak ismert politikusoktól a diákok.
Végig minden történés, ami az egyetemhez kapcsolódik, a baloldali pártok szervezésében és irányításával zajlik. Ennek ellenére szót kell értenünk, még ha a jelen lévő Upor László dehumanizálva emberi tárgynak nevez is engem
– tette hozzá Vidnyánszky. Szerinte az eddig átalakított egyetemek harmincezer diákjának nem okozott problémát a változás, ott ötszáznak, „pontosabban nem ötszáznak, hanem egy apró magnak, akik korábban kiképzést kaptak”, problémát jelent.
Zárásként megismételte, minden tárgyalásra nyitottak, de ehhez az kellene, hogy a teljesen jogszerűen kinevezett kancellárt beengedjék az egyetemre.
Végül fotókat mutatott arról, hogy szerinte milyen borzasztó higiéniai és tűzvédelmi állapotok vannak az egyetemen, ahol egyenesen anarchia uralkodik, ami aggasztó. A kinyomtatott, webkamera elé tartott fotókon azonban nem sok mindent lehetett látni. Közölte: az egyetem ajtajára kirakott szalagok „jogfolytonosságot jelentenek a második világháború óta eltelt időszakkal”. Beszélt arról is, hogy ez egy tisztulási folyamat, és az érintetteknek meg kellene érezniük benne a jó szándékot. Szerinte komoly lehetőség van egy új kampusz megépítésére is.
Upor László ezután még egyszer elmondta, hogy a tárgyalások nem igazi egyeztetések voltak, és szerinte csak az igazgatótanács autonómiája nő, az egyetemé nem. Szerinte Vidnyánszky évek óta rontja az SZFE tanárainak reputációját, és eddig három különböző összeesküvés-elmélettel állt elő.
Milovitz Hanna utolsó felszólalóként elmondta, hogy a tanáraik soha nem manipulálták őket, annak ellenére, hogy a kormánymédia gyerekekként állítja be a hallgatókat. Közölte, hogy őket senki nem fizeti, és csupán autonómiát, valamint szabad oktatást szeretnének. Beszélt arról is, hogy az Alkotmánybírósághoz fordultak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
