Politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés kormánypárti többsége szombaton. A nyilatkozatra 126 Fidesz-KDNP-s képviselő szavazott igennel és egyedül a független Dúró Dóra nemmel. Az ellenzéki frakciók nem vettek részt az ülésen.
A szöveg szerint a parlament tisztelettel emlékezik meg a rendszerváltást követő első szabadon választott parlament 1990. május 2-ai megalakulásáról, hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdetéről. A szabad Országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre – ismeri el a nyilatkozat, ahogy azt is, hogy „a kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adósságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait. A demokratikus és jogállami berendezkedés rövid időn belül megvalósuló felépítését, a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakítását”, az ország határain kívül rekedt magyar közösségekért való felelősségvállalást is jelentős tettnek fogadják el.
Ugyanakkor, az adott külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette, a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. E – posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző – korszakot az új alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le
– áll a nyilatkozatban, amelyet a fideszes Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos, Varga Mihály, Hörcsik Richárd, Németh Zsolt, Kocsis Máté és Harrach Péter (KDNP) terjesztett elő. Ebből sejthető is, hogy az ellenzék, amelynek módosító javaslatait már a bizottsági szakaszban elutasították, miért nem vett részt a nyilatkozat elfogadásában, és az ünnepi ülésen, amelyen Áder János köztársasági elnök mondott beszédet, egyebek mellett arról, hogy érdemes felidézni, milyen korszak zárult le harminc éve, mert az a rendszer, még ha népi demokráciának hazudták is, valóban diktatúra volt.
Az államfő köszönet mondott mindazoknak, akik segítették az új politikai, alkotmányos intézményrendszer megteremtését, akik részesei voltak az 1848-as törvényalkotási folyamathoz hasonlítható „közjogi honfoglalásnak”, így Göncz Árpádnak és Antall Józsefnek, az 1990-ben született szabad Magyarország első köztársasági elnökének és miniszterelnökének, valamint Szabad Györgynek, az új Országgyűlés első elnökének.
A nyilatkozat elfogadói újólag elkötelezik magukat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek – a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés – mellett.
Valljuk, hogy csakis a közösség demokratikus akaratnyilvánítás útján kifejezett felhatalmazása szabhat irányt az állam működésének. Valljuk, hogy csakis egy önmagára értékként tekintő nemzet képes szabad akaratnyilvánításra. Valljuk, hogy csakis egy, a hagyományaira támaszkodó, de megújulni tudó erős állam alkalmas e szabadság külső és belső feltételeinek biztosítására. Széchenyi István szavaival valljuk, hogy csakis a ,,saját tengelye körül forgó”, önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Magyarország válhat bármely együttműködésben egyenrangú szövetségessé. Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai 1990. május másodikát visszanyert szabadságunk első napjának tekintjük, mely szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek ismét naggyá tegyék Magyarországot
– zárul a nyilatkozat, amelynek beterjesztői közül a miniszterelnök, a házelnök, Kósa és Németh 1990 óta megszakítás nélkül a parlament tagja.
Az évfordulóról Orbán a Facebook-oldalán is megemlékezett a harminc évvel ezelőtti Fidesz-frakciót ábrázoló képpel:
