Washingtonban úgy szűrték a koronavírust, ahogy Magyarországon. Aztán jött a robbanásszerű növekedés

Az Egyesült Államok észak-nyugati részén furcsa központja alakult ki a koronavírusos megbetegedéseknek. Washington államban, egy Seattle-től nem messze fekvő kisvárosban találták meg az első amerikai koronavírusos beteget. Mindenki arra számított, hogy a kór így Washington államban terjedhet tovább. De nem ez történt.

Az egyetlen beteg megmaradt, mostanra meggyógyult és el is hagyhatta a kórházat. Sokáig nem is fedeztek fel új beteget az egész államban, miközben több másikban sorra kerültek elő a megbetegedések. Aztán hirtelen előkerült egy rakás új koronavírus-fertőzött Seattle környékén.

A Seattle-t is magában foglaló King County-ban keddig már 25 ember halt meg a koronavírus miatt. Egyetlen nap alatt 74 új beteget regisztráltak, ami elég robbanásszerű, hiszen így összesen 267 regisztrált koronavírusos esetet tartanak számon az államban, de a legtöbben a valós számot ezer fölé tippelik. Mindez azok után, hogy hetekig csak az az egyetlen beteg volt, akiről elsőként tudtak.

Így fertőz

Ez elég furcsán hangzik. A kínaiak becslése szerint a koronavírus jobban fertőz, mint az influenza. Miközben utóbbi esetében egyetlen beteg 1,4 másiknak adhatja át a vírust, a COVID-19-nél ez a szám jóval nagyobb, 2 és majdnem 4 között mozog. Így kizártnak tűnik, hogy nincsenek további, észre nem vett megbetegedések, ha az első beteg ennyivel a többiek előtt elkapta, majd hirtelen egy csomó másik beteget is találtak.

A koronavírus ebből a szempontból érdekesen működik. A halálozási aránya jóval magasabb, mint az influenzának, ott csak a betegek 0,1 százaléka hal bele a szövődményekbe, miközben például Olaszországban már hat százalék körüli a koronavírus halálozási rátája. A vírus leginkább akkor fertőz, ha a hordozónak tünetei is vannak, de nem lehet kizárni, hogy a tünetmentes hordozók is fertőzhetnek. És elég sok a tünetmentes hordozó.

A koronavírusos betegek nagy része észrevétlenül hordja ki a betegséget, és észrevétlenül, magától gyógyul fel belőle. De minden tizedik esetben a tüdőgyulladáshoz hasonló megbetegedés kezdődik, amelyet adott esetben lélegeztetőgéppel kell kezelni. Különösen az idősebbekre veszélyes a vírus, Olaszországban is elsősorban ők halnak bele a megbetegedésbe.

Protokoll

Ez azt jelenti, hogy nagyon sok olyan hordozó van, akik úgy is fertőzhetnek, hogy saját magukat legfeljebb megfázásos betegnek érzik. A vírus felett akkor veszti el a kontrollt a járványügy, ha az a tömegközlekedési eszközökön is megjelenik, mert itt gyakorlatilag bárkit megfertőzhet.

De Seattle-ben az első megbetegedés után meglepően kevés új tesztet végeztek. És ez lehetett a kulcsa is annak, hogy nagyon sokáig nem találtak új fertőzötteket, annak ellenére, hogy, mint utólag kiderült, elég sokan voltak.

A CDC, az amerikai járványügyi hivatal kiadott egy nemzetközi minták alapján meghozott rendelkezést, amely szerint a vírus amerikai megjelenésének első napjaiban szűrni kellett a megbetegedéseket. Ez egyrészt azért is történt, mert a vírus terjedésének korai stádiumában jártak, és az ilyen járványok megjelenése az amerikai járványügy számára is új jelenség volt, ráadásul nagyon kevés tesztkészlet állt rendelkezésre. Amint a tesztkészletek nagyobb számban jelentek meg, a felfedezett megbetegedések száma is megugrott.

Az a szűrési protokoll, amelyet a CDC a vírus terjedéseinek első napjaiban ajánlott, pontosan ugyanaz, mint amelyet a magyar kormány is elrendelt pár nappal ezelőttig.

A protokoll szerint akkor szűrtek koronavírus-fertőzésre, ha egyszerre két előírt feltétel is előfordult. Akkor, ha a gyanús eset a koronavírus tüneteit produkálta, és vagy kapcsolatban állt koronavírussal fertőzött személlyel, vagy olyan országból érkezett, amely a vírus gócpontjának számít.

Kevés teszt

Emiatt fordulhat elő az, hogy Magyarországon meglepően kevés tesztet végeztek eddig. Szerda délután 13 fertőzöttről tudunk, és összesen 609 mintavételt végeztek el. Az utóbbi napokban gyakoribbak lettek a mintavételek, ahogy megváltozott az ezzel kapcsolatos protokoll, és nem kizárt, hogy a seattle-i esethez hasonlóan előbb-utóbb az ismert megbetegedések száma is meg fog ugrani.

Elég csak belegondolni abba, amit a Magyarországon ismert megbetegedésekről tudunk. Hiába tudjuk, hogy az egyik első fertőzött iráni diák több társát is megfertőzte, nem ismerünk egyetlen olyan koronavírusost sem, aki a másik iráni diáktól kaphatta el a kórt Gödöllőn.

Hasonló a helyzet az idős magyar férfi ügyében is, akinél a fertőzés forrása a fia lehetett. Ő saját maga ment be a kórházba, de nem végezték el rajta a tesztet, mert ugyan tünetei voltak, de nem állt kapcsolatban koronavírusos fertőzöttel, és nem gócpontból érkezett. Most már úgy tudjuk, hogy az apját és az anyját is ő fertőzhette meg, előbbi életveszélyes állapotban van.

Gócpontok

A Debrecenben megfertőződött férfi felesége is beteg lett, ami szintén azt mutatja, hogy majdnem minden koronavírusos beteg továbbadta a kórt valakinek. Ennek ellenére nem tudunk több, fertőzött személy körüli csoportos megbetegedésekről, ez viszont, ahogy a seattle-i példa is mutatja, valószínűleg nem marad majd így.

A kór Magyarországon mai formájában csak egyedi esetekben ismert, legfeljebb az a szülinap lehet gócpont, amelyen az iráni diákok egy része jelen volt. Éppen azért kellett volna még idejekorán ellenőrizni a lehető legtöbb embert, hogy a vírusnak ne is alakuljon ki gócpontja, mert jóval több embert fertőz meg az influenzánál, ami így is komoly pusztítást szokott végezni Magyarországon.

Kiemelt kép: Karen Ducey / Getty Images