Hamar politikai kérdéssé fajult a szentendrei kerékpároshíd megépítése körüli vita, a kormánypárti média szerint az új városvezetés cserbenhagyja a helyieket, akik elveszíthetik a Szentendrei-sziget és a város közötti összeköttetés lehetőségét. A helyi képviselő-testületben többséget szerző Társaság Az Élhető Szentendréért Egyesület viszont úgy látja, ha októberben nem váltják le a fideszes polgármestert, Verseghi-Nagy Miklóst, akkor a szentendreiek egyszer csak azt látták volna, hogy megjelennek a munkagépek, és a város közepére felhúznak egy hidat. Az új polgármester, Fülöp Zsolt ezért kezdeményezte, hogy a neki kedves ügyekben a kormány által is fontosnak tartott konzultációra hívja a lakosokat, ők döntsék el, szeretnének-e kerékpároshidat, és ha igen, akkor hol.
1977 óta élek itt, de még soha nem kérdezték meg a véleményemet. Jólesik, hogy most megtették
– mondja Gábor, miután a korzón álló Fehér Házban leadta szavazatát. Szerinte a város szívébe, a Rév utcához nem lehet a hidat megépíteni, holott a kivitelező, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) és a kormány is ide, vagy a még frekventáltabb belvárosi helyszínre, a Pásztor révhez képzelte el a beruházást. Erre a két területre viszont nincs érvényes környezetvédelmi engedély. Fülöp Zsolt azt mondja, a NIF-től azt a tájékoztatást kapták, ha kell, akkor a kivitelező el tudja intézni a környezetvédelmi engedélyt a belvárosi helyszínekre is.
A NIF és Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos még a Határcsárda melletti helyszínt tartja elfogadható opciónak, ez a város északi részén található, és ide van egyedül jogerős környezetvédelmi hatósági engedély.
A NIF és a kormány turistalátványosságnak szánná ezt a hidat. Ők abban érdekeltek, hogy erről a hídról egy jó szelfit lehessen csinálni Szentendre sziluettjével. Én megértem ezt, mert őket a turisztikai szempontok vezérlik
– mondja a polgármester.
A szigetmonostori önkormányzat is a belvárosban képzeli el a kerékpároshidat, ez sem meglepő, nekik közlekedési szempontból ez jobb, mint a határcsárdai helyszín.
Fülöp Zsolt szerint csak egy tényező maradt ki a történetből: Szentendre érdeke. Márpedig a híd nagyban megváltoztatná a város látképét és közlekedését is.
A mobilgáttal az előző városvezetés idején közvetlen dunai kapcsolata lett a városnak. A korzót elzárták az autóforgalom elől, már csak engedéllyel lehet behajtani. A Duna-parti rész rendezvénytér lett, szinte az összes helyi fesztivált itt tartják. Ez rendben is van így, de a kivitelezésekor nem volt szempont, hogy itt kell átvezetni a kerékpárutat – mondja Fülöp Zsolt, aki szerint a belvárosi hídból közlekedési folyosó lenne.
Így gondolja Mária is, akit szintén a szavazás után kérdeztünk. Szerinte már most sem konfliktusmentes a biciklisek és a gyalogosok együttes közlekedése a korzón. Ő is szeretne hidat, de nem a belvárosba. László viszont ezt a verziót támogatja, ahogy mondja, önző érdekek vezérlik, ő ugyanis Szigetmonostorról jár be biciklivel Szentendrére, a jól elhelyezett híddal fél órát spórolna. Zita kerékpárral érkezett a szavazásra, ő a Határcsárdánál lakik, és ott el is tudná képzelni a hidat. A Rév utcánál és a Pásztor révnél viszont nem, mondván, nem szabad belerondítani a látképbe.
A polgármester elmondta, hogy bár ő a belvárostól délre fekvő helyszínt preferálja, bármelyiket el tudja fogadni, amelyik mellett állást foglalnak a szentendreiek. Ezért is kérik ki a helyiek véleményét, akik lakcímkártyájuk bemutatása után tableten szavazhatnak. A szavazás előtt az önkormányzat olyan tájékoztatót adott ki, amelyben nemcsak a polgármester véleménye olvasható, hanem Révész Máriuszé és a szintén a belvárosi vonalvezetés mellett érvelő Vitézy Dávidé is.
Fülöp Zsolt szerint, ha nem lett volna változás a városvezetésben, akkor a beruházás legfeljebb egy mínuszos hír lett volna a helyi újságban, vagy egy 20 fős lakossági fórumon tájékoztatták volna a szentendreieket, hogy a város szívében kerékpároshíd épül.
Aztán egy év múlva megjelent volna egy munkagép a Dunakorzó végében, és mindenki csodálkozott volna, hogy mi épül itt?
A polgármester azt is hangsúlyozza, hogy a városnak mindössze 14 millió forint bevétele van egy évben turizmusból, a többi a központi költségvetést gazdagítja.
Szentendre az esernyős turizmus mintapéldánya, ahova a turistacsoportok pár órára beugranak csak. Esztergomban kezdenek, meglátogatják a múzeumokat, majd a bazilikát, aztán Visegrádon megebédelnek. Szentendre számukra a bazár, ahol vesznek egy kulcstartót, még a múzeumokba sem nagyon mennek be a turisták – sajnálkozik Fülöp Zsolt, és így érzi László is, aki egyáltalán nem akar hidat. Nem tapasztalja, hogy Szentendrének sok haszna lenne a turizmusból, szerinte inkább a helyiek ügyeivel kellene foglalkozni.
Révész Máriusz kormánybiztos február 10-ei Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a NIF számításai szerint a híd megépítése közbeszerzésekkel, engedélyeztetéssel, kivitelezéssel már nem fér bele a rendelkezésre álló időkeretbe. És mivel nem szeretnék, hogy a rendelkezésre álló uniós forrás elvesszen, ezért a február 17-ei héten kénytelenek eldönteni, hogy melyik közép-magyarországi kerékpárút-fejlesztésre csoportosítsák át a felszabaduló forrásokat.
A NIF-től kapott válaszunk alapján azonban még nincs minden veszve, az állami cég kérdésünkre ezt írta:
A források jelenleg rendelkezésre állnak. Szentendre városvezetése február 17. és március 2. között véleménynyilvánító szavazást tart a hídról. A szavazással érintett négy helyszínből a beruházás keretében a híd megépítése a Határ csárdánál és a belvárosi Rév utcánál lehetséges.
Révész ugyanakkor lapunknak úgy nyilatkozott, a NIF vezetősége arról tájékoztatta,
jó lelkiismerettel már nem tudják vállalni, hogy az uniós elszámolási határidőig megépíthető a híd, de a pénz átcsoportosításáról még nem született döntés,
ezért arra kérte a NIF-et, hogy kezdjék meg a tervezői közbeszerzés előkészítését, kiírását úgy, mint ha meglenne a helyszín.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy turisztikai és környezetvédelmi szempontból is fontosnak tartja a beruházást, és mindent megtesz a híd megépítése érdekében. Szerinte azonban a belvárostól délre található helyszínt, a Postás strand környékét, amit a polgármester is támogatna, feleslegesen szerepeltetik a véleménynyilvánító szavazás kérdőívén, mivel szemben vele védett vízbázis található, oda pedig a rendelkezésre álló rövid időben biztosan nem lehet megszerezni a szükséges engedélyeket.
Erre kiadványában az önkormányzat is felhívta a figyelmet: „Ennek a hídhelyszínnek az engedélyeztetése nem fér bele a jelenlegi projekt határidejébe, ezért csak később, 2023 után tudna megvalósulni.”
Ha a szavazás eredménye alapján a helyiek többsége a Rév utcai vagy a határcsárdai helyszínt támogatják, akkor megvizsgálják, hogy 2023-ra el tudnak-e készülni a híddal. Ha másik helyszín lesz a befutó, vagy kiderül, hogy a szentendreiek egyáltalán nem szeretnének kerékpároshidat, akkor az uniós pénzt átcsoportosítják, a NIF ennek a lehetőségére is felkészült.
Február elején el kellett volna indítani a folyamatot. Egy híd építésénél sok engedélyt kell beszerezni, a tervezésre hagyni kell egy évet. 2023 csak látszólag van messze
– mondja Révész, majd hozzáteszi: ha meglesz a döntés, akkor még egyszer leülnek a szigetmonostoriakkal és szentendreiekkel, számolnak egyet, és megnézik, van-e még esély a híd megépítésére.
Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője a 24.hu-nak arról beszélt, ők a belvárosi, Rév utcai helyszínt támogatják, szerintük csak ott van értelme a híd megépítésének. Fontosnak tartja, hogy a híd a szigetmonostoriak és a surányiak számára kiválthatja az autózást, így a 11-es út forgalmát is csökkentheti a beruházás.
