Sikerült elkerülni azt a szégyent, hogy tovább romoljanak az oktatási rendszer, illetve a tanulók teljesítményét mérő PISA-teszt magyar eredményei.
A 2009-es csúcsponthoz képest a legutóbbi, 2015-ös mérésen történelmi mélypontot ért el a magyar tanulók teljesítménye, minden területen mélyen az OECD-országok átlaga alá kerültünk, a természettudományos és a szövegértési kompetenciák különösen nagyot zuhantak. Ehhez képest most kompetenciaterületenként 4-6 pontot sikerült javítani, a legtöbbet olvasásban
– írja a legfrissebb PISA-felmérésről az Index.
Ezzel azonban még messze nem sikerült visszahozni azt, amit az elmúlt tíz évben elvesztettünk: a 2009-es eredményeknél még mindig körülbelül húsz ponttal vagyunk lejjebb, az oktatási átalakítások közben tehát romlott a tanulók tudása. Olvasásból a holtversenyes 30., matematikából a 33., természettudományos területen a 32. legmagasabb értéket érték el a magyar tanulók a 79 vizsgált ország, országrész között.
Összességében a fejlett országokat tömörítő OECD átlagától elmaradnak a magyar eredmények.
„Most is a délkelet-ázsiai országok végeztek az élen, Észtország az ötödik, de Kanada, Finnország, Írország, Dél-Korea és Lengyelország is befért az első tízbe. A régióból Lengyelországon kívül Szlovénia, Csehország, Horvátország és Lettország is előz minket, Litvániával gyakorlatilag egy szinten vagyunk” – ezt már a 444.hu ismerteti.
A PISA-teszt három területen: a szövegértésben, matematikában, természettudományban méri a 15 éves diákok tudását, és nem a lexikális tudásra megy rá, hanem azokat a kompetenciákat méri elsősorban, amely a hétköznapi élethez szükséges. Háromévente készítik el a felmérést.
Kiemelt kép: Pedagógusok és szimpatizánsaik demonstrálnak a miskolci Herman Ottó Gimnázium előtt 2016. február 3-án. A Fogadóóra címmel megrendezett tüntetés szervezői az oktatási rendszer ellen tiltakoznak. MTI Fotó: Vajda János
