A Fidesz-KDNP, ahogy várható volt, könnyedén nyerte meg a vasárnapi európai parlamenti választást, a szavazatok és így a mandátumok több mint felét megszerezte. Orbán Viktor pártja ezúttal egy tisztán arányos, listás választáson ért el abszolút többséget, 52,14%-ot, ráadásul nem is kirívóan alacsony (43,36%-os) részvétel mellett. Tette ezt azután, hogy a tavalyi országgyűlési választáson épphogy 50 százalék alatti szavazataránnyal a mandátumok kétharmadát megszerezte.
A Fidesz eredményén sok magyarázni való nincs, az utolsó napok felmérései még egy picit jobb eredményt is jósoltak a kormányzópártnak, amely mindent elsöprő bevándorlásellenes kampányával is csak 0,7%-kal ért el jobb eredményt, mint öt éve, egy a mostaninál sokkal kisebb téttel futó EP-választáson. Akár azt is lehet mondani: a Fidesz hozta a papírformát. Erre azonban a következő három évben világos felhatalmazásként hivatkozhat.
Tektonikus változásokat az ellenzéki oldalon okoz majd az eredmény. Arra ugyanis senki nem számított, hogy a Demokratikus Koalíció nem csupán megszerzi a második helyet, de 16,26 százalékos eredménnyel négy brüsszeli képviselői helyhez jut, megkétszerezve EP-delegációjának létszámát. Olyannyira nem, hogy Gyurcsány Ferenc és – az eredmények ismeretében így is mondhatjuk – Dobrev Klára pártja csak az utolsó napokban kezdett el kampányolni azzal, hogy egy jó eredménnyel akár három mandátumuk is lehet. Ehhez képest ellenzéki vezető szerepük most megkérdőjelezhetetlennek látszik, noha a tavalyi parlamenti választáson épphogy megugrották az ötszázalékos küszöböt. Úgy fest, mind Dobrev listavezetősége, mind az Európai Egyesült Államok gondolatára felfűzött kampány jó ötletnek bizonyult, a DK kis pártból középpárt lett: 555 ezren szavaztak rá úgy, hogy az országgyűlési választáson 70 százalékos részvételnél is alig több mint 300 ezren.
Sikerült az áttörés a Momentumnak is, amelyet a közvélemény-kutatók a bejutási küszöb környékére mértek, ehhez képest 9,92 százalékos eredménnyel két EP-mandátuma lesz, és megelőzte a tavaly még 20 százaléknyi támogatást élvező Jobbikot (ezúttal: 6,44%) és az MSZP-t (6,68%) is. Utóbbi két pártnál nagyobbat csak az LMP (2,19%) bukott, amelyet a szélsőjobboldali Mi Hazánk (3,33%) és a Kétfarkú Kutya Párt (2,63%) is felülmúlt.
A Jobbiknak a következő ciklusban az eddigi három helyett egy képviselője lesz, és az MSZP-Párbeszéd szövetség is így járt, míg a brüsszeli képviseletét elvesztő LMP-nek a létezése is megkérdőjeleződött.
A választás országos és megyei eredményeit itt mutatjuk meg hőtérképen:
A budapesti eredmények itt találhatók:
Itt pedig összegyűjtöttük az Európai Parlament új magyar képviselőit:
Budapesten fej fej mellett a DK és a Momentum
Az ellenzék szempontjából az önkormányzati választás előtt a budapesti eredmények különösen érdekesek:
- a DK 19,78%-ot szerzett, és a legnagyobb ellenzéki pártként végzett a III., a IV., a X., XIII., a XIV., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX., a XX., a XXI., a XXII. és a XXIII. kerületben,
- míg a Momentum alig lemaradva 17,34%-ot gyűjtött, és a legerősebb ellenzéki párt lett a város belső részében: I., a II., az V., a VI., a VII., a VIII., a IX., a XI. és a XII. kerületben.
- Az MSZP mindössze 9,02%-ot kapott Budapesten,
- a Jobbik pedig 3,18%-ot, még a Kétfarkú Kutya Párt is megelőzte. Az LMP 3% alatt végzett.
A képviselők fele kicserélődik
Először szerzett brüsszeli mandátumot a Fidesz listavezetője, Trócsányi László, akit uniós biztosnak szán a párt, Győri Enikő korábbi madridi nagykövet, Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója és ugyancsak a Fidesz színeiben Tóth Edina. A DK az újrázó Molnár Csaba mellett három új képviselőt küld ki: Dobrev Klárát, Rónai Sándor szóvivőt és Ara-Kovács Attilát. Szintén újonc a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna. A Jobbik egyetlen helyét is egy új képviselő, Gyöngyösi Márton tölti majd be. Az MSZP-Párbeszéd részéről a szocialista pártelnök, Tóth Bertalan szerzett mandátumot, de ő már jelezte, hogy nem veszi azt át, mögötte a sorban az eddig is Brüsszelben dolgozó Ujhelyi István következik, de a hely betöltéséről a választmány dönthet majd.
