A 2000-es évekhez képest mára megállt a túlsúlyosak, illetve elhízottak számának növekedése, ám egyre többen tartoznak a vészesen elhízottak kategóriájába. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján Európa legelhízottabb nemzete a magyar – emlékeztet a Magyar Hírlap.
Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy manapság a kontinensen napi ötszáz kalóriával többet fogyasztanak az emberek, mint negyven éve, és több mint öt óra ülőmunkát végeznek, ráadásul 42 százalékuk inaktív. Mindez már önmagában elég az elhízás kialakulásához.
Világméretűvé a genetika és a környezet interakciója miatt vált a probléma. „A genetika tölti meg a fegyvert, és a környezet húzza meg a ravaszt” – fogalmazott Halmy.
Összességében a magyar lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt nyolc évben a felnőttkori túlsúly és elhízás együttes aránya nem nőtt, ami nagy eredmény, riasztó ugyanakkor, hogy egyre több a vészesen elhízott ember.
Ilyen műtétből évente ötszázat végeznek, a beavatkozás azonban önköltséges, így milliós nagyságrendű összeget ró az érintettre.
(MTI)
Kiemelt kép: Egy nő edz egy fitneszberendezéssel az V. kerületi Bank Center Fitness edzőteremben, ahol a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága közös sajtótájékoztatót tartott 2010-ben az első európai elhízás elleni nap kapcsán. Az Európai Unió lakosságának több mint a fele túlsúlyos vagy elhízott. A túlsúly és az elhízás nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi következményei is lehetnek, hiszen növeli a 2-es típusú diabétesz, valamint szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ezeket a kórképeket a megelőzhető elhalálozás vezetõ okaként tartják számon világszerte. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
