Az MTA a kormány meggyőzésére olyan futballhasonlatokat hoz, amelyekre a Puskás-rajongó Orbán Viktor is büszke lehet a tudomány területén. Mint írták, az Aranycsapathoz hasonlóan kell felépíteni a tudományt.
Nem szétszedni kell Bajnokok Ligájának megnyerésére esélyes csapatot, hanem köré kell szervezni a válogatottat, azaz a magyar tudomány és innováció új, erősebb „nemzeti válogatottját” is a legjobb hazai gárdára kellene alapozni.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának teljesítménye nemzetközi szinten kiemelkedő, a ráfordított erőforrások alapján Európa élvonalában van. Magyarország a régió más országaihoz képest kiemelkedően eredményes az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain.
Ahogy annak idején a Honvédra az Aranycsapat, úgy épülhetne erre a nemzetközi szinten is bizonyító „klubcsapatra” a „K+F+I nemzeti válogatott”, amelynek szövetségi kapitánya az ország legkiválóbb tudós társasága.
Tudományos Bajnokok Ligája: nagy pénz, nagy foci
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) a tudományban a „Bajnokok Ligája”. Az ERC-pályázatokon elnyert támogatás jelentős összeg: egy már önálló kutatócsoporttal rendelkező kutató ötéves, csaknem 2 millió eurós programot indíthat. Puskás Ferenc szállóigévé vált mondását kölcsönvéve ezzel a nagy pénzzel már nagy focit lehet játszani, az adott téma legkiválóbb kutatóit lehet összegyűjteni.
A nyertes ERC-pályázatok mintegy felét az MTA nyerte el, márpedig a nyertesek támogatása a nagy európai fociklubok által kínált szerződésekhez hasonlíthatók, azzal a különbséggel, hogy itt a játékos dönti el, melyik klubban játszik.
Azért is fontos, hogy a kutatóintézet-hálózat alapműködése biztosítva legyen, mert különben a nyertes kutatók nem tudnak magyar intézeteket választani, legjobbjaink nem tudják hazahozni a pénzt, tárt karokkal várják őket külföldön is.
Kis pénz, nagy foci
Az akadémiai kutatók teljesítményét példázza az is, hogy sokan kis pénzből is nagy focit mutatnak be. A 2017-es adatok szerint a Magyarországéhoz hasonló nagyságú, lélekszámú Csehországénál sokkal kisebb éves költségvetésből sokkal alacsonyabb létszámmal működtek az MTA kutatóhelyei.
Ráadásul minden 100 000 eurónyi intézményi költségvetés jobban is, hiszen a ráfordított erőforrások alapján, az MTA kutatóhelyein született tudományos publikációk száma, illetve egy-egy adott szakterület legjobb 25 százalékába tartozó folyóiratban megjelent cikkek száma alapján az első helyen áll Európában a magyar kutatók teljesítménye.
Összegezve tehát az MTA kutatóhálózata nemzetközi szinten is kitűnően teljesít, ami nem így lenne, ha „mindenki azt kutatgatna, amit akar”. A teljesítmény egyik záloga, hogy a szakmai felügyeletet az MTA () végzi, tehát nem érdemes szétszedni egy olyan csapatot, amellyel Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, inkább köré kell szervezni a válogatottat.
Kiemelt kép: Erky-Nagy Tibor / Fortepan
