Václav Klaus kapta a Petőfi-díjat

Václav Klaus volt cseh kormány- és államfő kapta idén a Petőfi-díjat, a kitüntetést hétfőn adták át a Terror Háza Múzeumban.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója kiemelte, Václav Klaus nemcsak a 30 éve visszaszerzett szabadság hőse, hanem a jelen formálója és a jövő alakítója is, aki még mindig irigylésre méltó lendülettel dolgozik.

Az igazi politikus egyik legfontosabb tulajdonsága a higgadtság, Václav Klaus pedig higgadt ember, akit belső iránytűje sosem hagyott cserben, mert szilárd alapokra építette életét, ez az alap pedig a szabadság – tette hozzá.

Václav Klaus helyt állt, amikor a térség visszaszerezte önrendelkezését, és helyt áll ma is, amikor azok számára kell világossá tenni, miben is áll az önrendelkezésen alapuló független, szabad és demokratikus állami lét, akik nem értik meg, vagy elfelejtették a diktatúrák élhetetlen világát.

Schmidt Mária úgy fogalmazott, hogy Nyugat-Európa „irányt vesztett” politikusai Közép-Európában csak problémás vezetőket látnak, akik nem hajlandóak némán átvenni a haladónak „becézett” mintákat, „de nekünk ezek a problémás vezetők a szabadság megannyi hősével és mártírjával együtt az élni akarásunk, a bennünk rejtőzködő erő bizonyítékai”.

Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatósági tagja azt mondta, Václav Klaus közgazdászként, politikusként és európai államférfiként is kiérdemelte a díjat.

Elévülhetetlen érdemei vannak ugyanis abban, hogy sikerült Csehszlovákiát a piacgazdaság irányába terelni, hogy Csehország és Szlováki szétválása feszültség nélkül ment végbe, hogy az átmenet nem temette maga alá sem Csehországot, sem Szlovákiát, sőt hozzájárult ahhoz, hogy Közép-Európa most a kontinens gazdasági motorja lehessen.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy Václav Klaus elévülhetetlen szerepet vállalt a modern középeurópaiság gondolatának megteremtésében is, aminek köszönhetően „már vagyunk annyira magabiztosak, hogy ne kis Nyugat akarjunk lenni”, ne a Nyugatot tartsuk eszménynek, mert már megtaláltuk a „magunk útját a visszanyert szabadság vezérfonala mentén”.

Az államtitkár úgy fogalmazott, bárcsak Magyarországnak is lett volna egy „Václav Klausa”, amikor bölcs előrelátásra, biztos kézre és a magabiztosság erejére a legnagyobb szükség volt. Ez a magyaroknak csak két évtizeddel később adatott meg, felzárkózásunk csak nyolc évvel ezelőtt indult meg.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy a díj alapításával nemcsak azok mellett akartak hitet tenni, akik maguk is hitet tettek a szabadság mellett, hanem a mindennapoknak is üzenni kívánnak vele, mégpedig azt, hogy a közép-európai közösség leginkább magára számíthat.

Václav Klaus arról beszélt, hogy a posztdemokratikus Európai Unióban az olyan országok, mint Magyarország és Csehország kénytelenek ismét harcolni szuverenitásukért. Nem szabad beletörődni a multikulturalizmus erőltetésébe, a nemzetállamok meghaladását célzó destruktív ideológiába, a szabadság helyére a jogokat, például a migráció jogát állító törekvésekbe, és a „fojtogató” politikai korrektségbe – fogalmazott a politikus.

Hozzátette: alapvető szerepet kell tulajdonítani a nemzetnek a gondolkodásunkban, de a nemzet fogalma előtt mindig ott áll az ember és a család, „ez a szentháromság határoz meg bennünket mint európaiakat”.

Fel kell ismerni a határok nélküli Európa „impotenciáját”, hogy a határok nélküli Európa polgárok nélküli, vagyis demokrácia nélküli világ, és meg kell érteni, hogy a tömeges migráció nem gyógyír az öregedő európai lakosság problémáira, hanem az európai kultúra és civilizáció elpusztítása – jelentette ki a politikus.

Václav Klaus volt csehszlovák és cseh parlamenti képviselő, csehszlovák pénzügyminiszter, cseh kormányfő, parlamenti elnök, 2003 és 2013 között pedig államfő volt. Az 1989. novemberi bársonyos forradalom után döntő befolyása volt az aránylag gyors és sikeres csehszlovákiai és cseh gazdasági reformokra, a Kelet-Európában előzmények nélküli, sokat vitatott, de gyorsan megvalósított privatizációra, illetve a parlamenti rendszer bevezetésére és megerősítésére. Cseh részről ő játszotta a főszerepet a szövetségi Csehszlovákia nagyobb konfliktusok nélküli kettéosztásában.

A Mol-csoport, a XXI. Század Intézet, valamint a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió és világ azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik személyes helytállásukkal, a szabadságáért hozott személyes áldozattal mutattak példát és mozdították előre a közös jó, a szabadság ügyét.

(MTI)

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor