Ismét beadták a kérelmet egy uránbánya megnyitására a Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzet területén. Ez azért is érdekes, mert
A leginkább érintett település, Kővágószőlős polgármestere ennek ellenére alig várja a bányanyitást, ami abból a szempontból érthető, hogy az építtető cég érdekeltségében részvényei vannak a hivatalnak. A környékbeliek viszont ódzkodnak az ötlettől, ahogy az Energiaklub is, amely petíciót indított a Mecseki Tájvédelmi Körzet megmentéséért.
Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI
Nem adják fel
A területen a ’60-as évektől már működött egy uránbánya, de 1997-ben bezárták. A bánya újranyitására először a 2012-ben tett kísérletet egy ausztrál cég, a Wildhorse. A vállalat 2014-ben elállt a beruházástól, de 2016-ban jogutódja, a Magyar Urán Resources (MUR) Kft. lényegében ugyanazzal a vezetéssel újra megpróbálta az engedélyeztetését, amit azonban kétszer is elutasítottak a hatóságok. Első körben a Baranya Megyei Kormányhivatal mondott nemet az uránbányára, másodfokon pedig a Pest megyei. Az indoklás szerint azért nem támogatták a beruházást, mert „a tervezett uránbánya felszín alatti bányaterülete, vágatai és létesítményei szinte teljes egészében a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védett természeti területe alatt helyezkednek el változó mélységben. Két helyszín pedig konkrétan érinti a Tájvédelmi Körzet felszíni, országos jelentőségű védett természeti területét, mely területek egyben a Natura 2000 hálózatnak is részei”.
A beruházást ellenző Energiaklub szakmai igazgatója, Fülöp Orsolya a 24.hu-nak elmondta, hogy a Mecsek ezen részén olyan védett és fokozottan védett állatok élnek, mint a gyurgyalag, a nagy fülemüle, a fürge gyík, az imádkozó sáska és a fecskefarkú lepke. Az ott élő kétéltűek, hüllők és madarak mindegyik faja védett. De nem csak ez a probléma az uránbánya tervezett nyitásával.
Az uránbányászat során keletkező por radioaktivitást hordoz magában, az uránérc feldolgozása során keletkező radon gáz megnövelheti a tüdőrák kockázatát. Egy esetleges szennyezés esetén az egészségre veszélyes uránium és rádium kerülhet az ivóvízbe, így a környéken élők szervezetébe
– nyilatkozta Fülöp Orsolya.
Egy korábban készült tanulmány szerint 2002-ben európai uniós támogatással indult egy pályázat, amelynek célja az volt, hogy Pécs és a környező települések sérülékeny ivóvízbázisait megvédjék. Ezek után nehezen igazolható, hogy a vízbázisok utánpótlási területére radioaktív anyagokat termelő üzemet, zagytározókat építsenek. A tanulmányban szereplő számítások szerint az uránbánya környezetében lakók sugárterhelése megnőhet, a felszín alatti vizek pedig egy idő után elszennyeződnek, így az ivóvízbázis is veszélybe kerülhet. Az Energiaklubot váratlanul érte az eljárás újraindítása, hiszen a tervek nem változtak. A hatóságoknak 105 napjuk van arra, hogy elbírálják az engedélyeket.
A polgármester támogatja, a helyiek már kevésbé
Magyar atomba magyar uránt, leegyszerűsítve ez áll az eljárás megindításáról szóló dokumentációban
– mondta Fülöp Orsolya.
Az tény, hogy már a tavalyi és az idei környezetvédelmi hatósági eljárásban is hivatkozik Paks 2 üzembe helyezésére a Magyar Urán Resources Kft. A tevékenység céljaként ugyanis megjelölték, hogy
a Nemzeti Energiastratégia szerint a következő két évtizedben az urán szerepének növekedése várható az országban. Ennek megvalósulását mutatja a Paks-II. Atomerőmű fejlesztési projekt is. Magyarország a felhasznált villamosenergia közel 40 százalékát a paksi atomerőműben állítja elő. A nukleáris energia fontos szerepet játszik a villamosenergia ellátás biztonságosságának fenntartásában.
Az Energiaklub viszont kiemeli, hogy a mecseki uránbányászat gazdaságtalan is, mert a mecseki érc urántartalma körülbelül 0,12 százalék, miközben nemzetközileg nagyjából 0,3 százalék urántartalom fölött minősül bányászatilag alkalmasnak egy uránérctelep. Vagyis sokkal többet kell belőle bányászni, mint a jó minőségű uránból, ráadásul a dúsítást Magyarországon nem is lehet elvégezni, csak Oroszországban, ami viszont pénzbe kerül.
Az Energiaklub 2018-ban készült felméréséből kiderült, hogy a pécsi és a környékén élő lakosságot megosztja a tervezett beruházás. Tízből négy helyi támogatja azt, hogy megnyissák az uránbányát Pécs határában, a lakosság 64 százaléka viszont úgy gondolja, hogy a bánya megnyitása természetrombolást okoz a Mecsekben. Tízből hatan vélekednek úgy, hogy a belélegzett por és radon gáz miatt sugárzás érheti az embereket, és a lakosság fele ért egyet azzal az állítással, hogy egy esetleges radioaktív szivárgás miatt elszennyeződik az ivóvíz.
Kővágószőlősön múlt szerdán lett volna egy közmeghallgatás, amely végül elmaradt, de Sándor Tibor polgármester elmondta, az eseményt nemsokára pótolják. Ő úgy gondolja, hogy egy adott területen a meglévő adottságokból lehet gazdálkodni:
Ha termál van, abból, ha gyémánt, akkor abból, ha urán, akkor uránból. Itt ez az adottság, abból kell profitálni, ami van. A pécsiek és a méregzöldek 40 évig jóllaktak a bányából, most pedig elkezdték ellenezni a megnyitását.
Sándor Tibor már csak azért is örülne egy sikeres engedélyeztetésnek, mert az önkormányzat részvényese a Magyar Urán Bányászati Zrt-nek., amely a MUR Kft. érdekeltsége. Bízik abban, hogy a kormány a beruházás élére áll majd, és nem azt nézi, „milyen hatással van a békákra” a bánya újranyitása, hanem azt, hogy ez a terület előbb volt bányatelek, mint Natura 2000-es terület, illetve, hogy sok új munkahelyet lehetne teremteni a bánya megnyitásával.
Az uránbányával kapcsolatban kerestük a Magyar Urán Resources Kft. ügyvezetőjét Benkovics Istvánt is, aki arra kért minket, hogy e-mailben tegyük fel kérdéseinket. Egyelőre viszont ezekre nem válaszolt, és telefonon sem elérhető. Az MUR-nak egyébként nincsen honlapja, így nyilvános elérhetősége sem.
Kiemelt kép: Sóki Tamás / 24.hu
