A Magyar Nemzeti Bank ügyfélbejelentések alapján értesült arról, hogy ismeretlenek a jegybank nevében vagy annak „elvárásaira” hivatkozva, esetenként az MNB hivatalos elérhetőségeit is tartalmazó, az MNB által alkalmazott levelek formavilágához hasonló magyar nyelvű elektronikus levelet küldtek ki magánszemélyekhez. Ehhez hasonló megtévesztő csalási kísérlet legutóbb 2016 decemberében történt.
A mostani levelek egy része – hasonlóan a korábbiakhoz – a „419-es vagy nyugat-afrikai csalás” jellegű. Ezeknél a feladók nagy összegű pénz – ebben az esetben jelentős „örökség” – rövidesen várható érkezéséről értesítik a címzetteket. Az átutalás feltételeként ugyanakkor a feladók az MNB számára – például a várható átutalások eredetének igazolására, bizonyítására – az ügyfelek saját banki azonosítóit, illetve pénzt kérnek rövid határidővel. A levelek másik típusa szerint az MNB éppen azért kéri el az ügyféladatokat, hogy könnyebben felderíthesse a jövőben az ügyfelet érintő esetleges csalási kísérleteket.
Mint írták, az MNB soha, semmilyen alkalommal nem küld ki ilyen tartalmú leveleket, az MNB soha nem kéri a bankszámla, bankkártya adatokat, az MNB fogyasztók esetében átutalással összefüggő ügyintézést nem végez, azzal kapcsolatos információt emailben nem igényel. Az üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akik egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása.
A jegybank javasolja az ezen tartalmú üzeneteket kapott magánszemélyeknek (esetleg gazdasági társaságoknak), hogy semmiképp ne válaszoljanak, s az esetet jelezzék az MNB-nek. Ha egy ügyfél esetleg mégis kiadta banki azonosítót, célszerű azt haladéktalanul bejelentenie saját hitelintézetének.
Az MNB ilyen esetben ismeretlen tettes ellen csalás gyanúja miatt büntető feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/MTVA/Bizományosi/Faludi Imre