Tarlós mellett az MSZP erős embere

A fővárosi közfejlesztési tanács november 17-i megalakulásával sokkal stabilabbá válik a budapesti kiemelt projektek finanszírozása – mondta Tarlós István a Budapest 2030 című konferencián. A főpolgármester szerint a főváros által kezdeményezett kiemelt és befogadott projektek így már ugyanis az államéi is lesznek.

A Fővárosi Közgyűlés és a városvezetés közvetlen befolyással bír majd az összes kiemelt fejlesztésre, a jövőben ezek a kormány mellett hozzájuk is kötődhetnek. A fővárosnak eddig is számos olyan előkészített projektje volt, amely forráshiány miatt nem kerülhetett előtérbe – tette hozzá.

Tarlós István közölte, a fejlesztési tanács elé akarja vinni a 3-as metró középső szakaszának rekonstrukcióját, a 3-as felszínközeli aluljáróinak felújítását, a fogaskerekű fejlesztését, a BKV-járművek cseréjének folytatását és befejezését, a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítását, az Aquincumi híd megépítését.A főpolgármester bejelentette: a XIII. kerület szocialista polgármestere, Tóth József elfogadta felkérését, hogy tagként részt vegyen a tanács munkájában. Ez azt bizonyítja, hogy

nem valamiféle politikai összeesküvésről, hanem a város sorsának alakításáról van szó.

Tarlós István azt mondta, hogy az urbanisztikának, amit újabban szeretnek ismét leegyszerűsítve fejlesztésnek nevezni, meghatározó szerepe van abban, hogy a minket követő generáció milyen keretek között fog élni, milyen jövő, milyen város vár rájuk. Manapság szinte minden át- és túlpolitizált – tette hozzá.

A fejlesztésnek ki kell lépnie a szigorúan vett politika keretei közül, pontosabban túl kell lépnie azon. Ezért kezdeményezte, és ezért határozták el a kormányfővel, hogy létrehoznak egy olyan irányadó testületet, amelyik

politikán kívüli szakértők és gondolkodók konzultatív bevonásával képes megfelelő előrelátással Budapest távlati terveit elkészíttetni, illetve véglegesíteni, továbbá a szükséges kiemelt projekteket összegyűjteni, preferencia sorrendet összeállítani a cél-költség-idő háromszög figyelembe vételével.

Ezt az irányadó testületet Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának nevezték el. Megalakulásáról, struktúrájáról, működése alapvető szabályozásáról a kormány legutóbbi ülésen már döntött.

Tarlós István szerint a politika hosszú éveken át mindig egységesen kiállt egy ilyen szervezet szükségessége mellett, az ellenzék most mégis úgy kezdett ellenkampányba, hogy nem is ismeri a testület feladatait, működési szabályait. A tanács az 1870-1948 között működő, a város életében kiemelkedően pozitív eredményeket felmutató Közmunkák Tanácsa mintájára kíván dolgozni.

A főpolgármester szerint a célok és a jogosítványok is hasonlóak, ahogy akkor, most is jóvá kell hagyni a tanács döntéseit a kormánynak és a Fővárosi Közgyűlésnek is. A fővárosnak van egy 2030-ig szóló fejlesztési koncepciója, aminek figyelembevételével most közösen készül el a végleges Budapest 2030 program, amely elfogadásakor a főpolgármesternek vétójoga lesz.

A grémium elé valamennyi kiemelt budapesti projekt bekerül, függetlenül attól, hogy állami, vagy fővárosi kezdeményezésű. A kisebb jelentőségű projekteket az állam és a főváros egymástól függetlenül kívánja kezelni.

Tarlós István közölte, a 10 tagú testületben 5-5 tag lesz a kormány és a főváros képviseletében. A végleges döntés után az államtitkárság végzi a kiemelt projektek technikai lebonyolítását, de Fürjes Balázs a tanácsnak is tagja alelnökként. A főpolgármester, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az államtitkár a tanács ülésein nem helyettesíthető, a döntéseket csak konszenzussal lehet meghozni – tette hozzá. (mti)

Kiemelt kép: MTI / Bruzák Noémi