A szabályozás embertelenségét mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalanok személyes tárgyait a hatóságok megsemmisíthetik – ismerteti a TASZ a Szabálysértési Munkacsoport álláspontját.
A munkacsoport (amelyben együtt dolgozik a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület) egy igazságosabb szabálysértési rendszert szeretne.
Az új szabály szerint ha valaki háromszor életvitelszerűen az utcán tartózkodik, beindul vele szemben a büntetőgépezet. Ha 90 napon belül már háromszor figyelmeztették, negyedszer meg kell indítani ellene a szabálysértési eljárást, amely után börtönbe is kerülhet.
A kiszolgáltatottak börtönbe zárása helyett a költségvetési pénzeket a hajléktalanság megelőzésére, a családok eladósodásának, lakásuk elvesztésének megakadályozására kellene költeni.
A kormány a lakáspolitika és érdemi beavatkozás helyett a bebörtönzést választja, pedig a hajléktalanság szőnyeg alá söprése helyett valódi megoldásokra, szociális bérlakásokra lenne szükség.
Becslések szerint országosan 12 és 30 ezer fő között lehet a hajléktalanságban érintettek száma, több tízezer embert pedig eladósodottság vagy egyszerűen csak a szabályozatlan lakáspiac miatt az utcára kerülés veszélyeztet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ehhez képest 9600 férőhely van a hajléktalanoknak országosan, krízisidőszakban pedig újabb 1500. Eközben A Város Mindenkié csoport adatigénylései szerint 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten, amit nem adnak oda a rászorulóknak.
A szabályozás nem fogja megoldani a hajléktalan emberek lakhatási problémáját és nem fogja csökkenteni a hajléktalanok számát, cserébe a hatóságok, a szociális szolgáltatók és a rendőrség leterheltsége, valamint a társadalomban kialakult kirekesztés a hajléktalanokkal szemben jelentősen nőni fog
– közölte Molnár Noémi, a Szabálysértési Munkacsoport képviselője.
Kiemelt kép: 24.hu / Neményi Márton
