- Javaslat, amely eltörölheti Európa legmagasabb forgalmi adóját – ezzel a címmel tartott sajtótájékoztató a szocialista Szanyi Tibor pénteken 10.15-kor.
- Állami vezetők csak állami egészségügyben gyógyulhassanak – javaslatot nyújt be a Párbeszéd; ez Szabó Tímea (Párbeszéd) 11.30-as sajtótájékoztatójának címe volt.
Az MTI újságírója mindkét eseményen ott volt, tudósítás azonban egyikről sem jelent meg a hírügynökség hírfolyamában egészen este hatig. Akkor viszont három percen belül mindkettő. Az egyik esetben tehát csaknem nyolc, a másik esetben hat és fél órát vett igénybe az állami hírügynökségnek, hogy beszámoljon egy ellenzéki eseményről. Mindez teljesen ellentétes az MTI rutinjával: a hírügynökségi újságírók rendre egy órán belül elkészítik tudósításukat a sajtótájékoztatókról, majd beküldik őket a szerkesztőségbe. A folyamat ott akad el.
Hogy mi a megszokott ügymenet, az jól látszik egy másik, szintén MSZP-s sajtótájékoztató példáján. Bangóné Borbély Ildikó délután egy órakor tartott sajtótájékoztatót Kásler, takarodj! címmel. Az erről szóló tudósítás annak rendje és módja szerint másfél óra múlva, 14.41-kor megjelent az MTI hírkiadásában. Nagyjából ennyi időt vesz igénybe egy hír megírása, megszerkesztése, kiadása. De Orbán Viktor csütörtök délelőtti, a Budai Vigadó átadásán elmondott beszédéről is két órán belül megjelent a tudósítás a távirati irodánál, pedig gondolhatjuk, hogy a miniszterelnöki megszólalásokat különös figyelem övezi a megjelenés előtt. Flottul számolt be az MTI a DK-s Gréczy Zsolt péntek délben tartott sajtótájékoztatójáról is, amelyen pedig egy kényes ügy, a magánrepülőzés volt a téma; erről már fél kettőkor megjelent a hír. Így aztán nehéz logikát találni abban, hogy melyik ellenzéki megszólalás akad fenn a szűrőn, és kénytelen a megszokott egy-két óra helyett órákig várni az engedélyezésre.
Arra ugyanis, hogy miért állnak a rendszerben egy teljes nyolcórás műszakon keresztül cikkek, egyetlen magyarázat kínálkozik: bizonyos tudósításokat az ügyeletes szerkesztők nem adhatnak ki jóváhagyás nélkül. A felülről jövő jóváhagyás pedig, úgy fest, ezúttal hosszú órákig nem érkezett meg – amikor viszont igen, akkor mindkét cikk hirtelen egyszerre megjelenhetett.
Az üggyel foglalkozott tavaly az Index is, amely akkor azt írta: „Egy ideje a szokásosnál is feltűnőbb, hogy a Magyar Távirati Iroda máshogy kezeli az ellenzéket, mint a kormánypártokat és a kormányt”, illetve hogy „az ellenzéki pártok sajtótájékoztatóiról sokkal lassabban és hátrányosabb tálalásban adnak ki híreket”. Ők azt a példát hozták, hogy október 23-án hiába beszélt Gyurcsány Ferenc egy órával korábban Orbán Viktornál, a Demokratikus Koalíció elnökének szavait órákkal később tette közzé az állami hírügynökség, mint a kormányfő gondolatait.
A közmédia sajtófőnöke – másfél hónappal később – azt válaszolta az Indexnek:
Semmiféle akarat vagy tendeciózusság nem áll az Ön által kérdezettek hátterében. Egyszerű kapacitásbeli csúszások csupán: van, hogy egy nemzeti ünnep eseményei, vagy felszólalói, és a mondanivalójuk azonnal megjelenik az MTI-ben (ez a gyakoribb). De van, hogy a kollégák megcsúsznak egy kicsit a híranyagok kiadásával (ez a ritkább). Ennyi az egész, nem több.
A jelek szerint azonban a „megcsúszás” egyáltalán nem korlátozódik a nemzeti ünnepekre, és az is természetes az MTI-ben, hogy egy délutáni eseményről négy órával korábban számolnak be, mint egy délelőttiről.
Az időzítésnek egyébként azért van jelentősége, mert az MTI híreit használja a hírportálok egy része és a rádiók zöme. Ha egy délelőtt megtartott ellenzéki sajtótájékoztatóról kora estig hallgat a közmédia, akkor értelemszerűen az MTI-hírekből dolgozó médiumok sem számolnak be az eseményekről napközben, legfeljebb este.
Kiemelt kép: Az MTI Naphegy téri épülete mögött a Nap a Budai Várból fényképezve. MTI Fotó / Mohai Balázs
