A törvényhozás mai legfontosabb eseménye az, hogy a Párbeszéd-frakcióban Kocsis-Cake Olivio Karácsony Gergelyt, Zugló polgármesterét váltja, míg Hohn Krisztina az LMP frakciójába Gémesi Györgynek, az Új kezdet vezetőjének, gödöllői polgármesternek a helyére ül be.
Amúgy vejkózással indult a mai ülés. Az első napirend előttiző DK-s Vadai Ágnes szerint a Fidesz azért nem csatlakoztatja Magyarországot az Európai Ügyészséghez, mert fél a börtöntől, fél attól, hogy ha az uniós szervezet kutakodhatna Magyarországon, rács mögé kerülne számos kormánypárti politikus és kormányközeli vállalkozó.
Természetesen szóba került Mészáros Lőrinc, valamint a miniszterelnök veje, Tiborcz István, aki „úgy menekül a sajtó elől, mintha vasvillával kergetnék”.
A válasz Németh Szilárdtól érkezett, azzal a történelmi távolba nézéssel, hogy:
Nincsen börtönben Gyurcsány Ferenc sem, pedig ő maga vallotta be, hogy hazudott… Az Altus úgy ki van bélelve állami megbízásokkal, hogy a világ olyat nem látott.
Németh szerint a lényeg az, hogy a pártjának kétharmadot szavazott áprilisban a nép, valamint az, hogy „nem akarjuk, hogy Brüsszelből irányítsák a magyar ügyészséget”.
Vejkótól a szemkilövetésig
A szocik frakcióvezetője, Tóth Bertalan szintén az ügyészségen, konkrétan Polt Péteren, úgymond a Fidesz öklén rugózott, s szorgalmazta a vádemelést Elios-ügyben. Választ Völner Páltól kapott, s azt, hogy, hahaha:
A kormánynak nincs befolyása az ügyészségre… Lehet, az önök idején ez máshogy volt.
Völner a 2006 őszi utcai attakoknál kötött ki, azt vetve föl, hogy annak idején (is) elmaradt a bűnösök felelősségre vonása. De hogy ez hogy jön az elioszokhoz?
A jobbikos Hegedűs Lórántné arra a pletykára kérdezett rá, miszerint jövő őszről tavaszra hozná elő a kormány az önkormányzati választást, s spórolásra hivatkozva egy füst alatt lezavarná azt az EP-választással. Hegedűsné afölött az egyelőre szintén pletykaként létező híresztelésen is aggódott, hogy a kormány alkotmánymódosítással tenné súlytalanná helyhatóságokat.
A válaszadó Dömötör Csaba szerint nincs ilyen terv. Az államtitkár, élve azzal, hogy nála a szó, oda lyukadt ki, hogy „a Jobbik bármire képes a pénzért és a hatalomért… erről szólnak a kizárások… a pártelnök kijelentkezett, hátrahagyva a káoszt”.
Tordai sírva könyörög
Az oktatás volt a témája a zöld Szabó Szabolcsnak és a párbeszédes Tordai Bencének. Utóbbi képviselő „sírva könyörgött”, hogy „ha már használni nem tudnak, legalább ne ártsanak”.
Tordai a felszólalásának az „Ó, IÓ, CIÓ, ORBANIZÁCIÓ” címet adta, a válaszadó Rétvári államtitkárnak inkább a „privatizáció és a liberalizáció” jutott eszébe a szövegről, s rögtön össze is kente SZDSZ-szel Tordait, mondván, a szabad demokraták „az önök szellemi elődei, akik magára hagyták az oktatásügyet”.
Harrach Péter is közel állt a sírva könyörgéshez, felszólalásában nem először nemzetünk, hazánk életformáját féltette a migrációtól, amire Rétvári államtitkár szintén nem először agitálhatott a Stop Soros törvény mellett. Rétvári szóba hozta Angela Merkel valóban figyelemreméltó nyilatkozatát arról, hogy
A szintén fideszes Kocsis Máté nem aprózta el mondanivalóját, szerinte tudatos népességcsere zajlik Európában. A jelzőkkel gazdagon telített felszólalás origójában Soros György állt, aki „vagyonát mérhetetlen aljasságra és gátlástalanságra alapozta”, s most „tönkre akarja tenni Európát, hogy abból még több vagyont szerezzen… de azt üzenjük neki, hogy vigye el Magyarországról a szennyes pénzét”.
A két új képviselő a napirend előttiek után tette le esküjét, mi pedig ahelyett, hogy arról tudósítottunk volna, hogyan rágja gumicsontjait a Ház, inkább villáminterjúztuk az újoncokat.
Először is a párbeszédes Kocsis-Cake Oliviót
Ön a Párbeszéd pártigazgatója. Mit lehet igazgatni egy alig látható méretű párton?
Nekünk a választáson nem az volt az elsődleges célunk, hogy minél nagyobbak legyünk és mindenkit lenyomjunk.
Mi más lehet egy párt célja, mint választást nyerni, mindenkit lenyomni?
Látva, milyen megosztott az ellenzéki oldal, az elsődleges célunk az volt, hogy elősegítsük az ellenzék együttműködését. Ezért indítványoztuk az Új Pólus létrejöttét.
Legyen már még egy ismeretlen brand az ellenzéki oldalon.
Inkább azért, hogy legyen egy kritikus méretű tömeg, ami bemozgatja az ellenzéki szavazókat.
Ez nem jött össze.
Nem. De aztán javasoltuk az előválasztást ellenzéki oldalon.
Ami szintén nem jött össze.
Szintén. De eztán javasoltuk Karácsony Gergelyt miniszterelnök-jelöltnek, ami viszont összejött.
Csak a választási győzelem nem jött össze, ami miniszterelnökséget eredményezhetett volna.
Ha lett volna kicsivel több időnk, szélesebb lehetett volna az együttműködés.
Szóval mit lehet igazgatni a Párbeszéden?
Széles spektrumú a feladat, attól kezdve, hogy legyen fénymásolópapír az irodában, addig, hogy hogyan hajtsuk végre a programot, amit a tagság és az elnökség kitűzött elénk.
A pénzügyek is önhöz tartoznak?
Persze.
Mennyi pénze van a Párbeszédnek?
Bő százmillió forint az éves állami támogatás, gyűjtésből évi húszmillió forint jön be, tagsági díjból hasonló összeg. A frakcióval kicsit nőtt az erőforrás.
A nevén sokan rugóztak ma a Házban?
Egyelőre nem sokan. Idővel biztos azt is megtanulják, hogy nem angolosan kell kiejteni, hanem úgy, ahogy írjuk: cake.
Az édesapját láttuk az eskü alatt?
Igen, ő volt, egy kis afrikai országból, Bissau-Guineából származik, itt tanult, itt is doktorált a Közgázon, aztán itt alapított családot.
Ön kapcsolatban állt Soros György alapítványával. Lesorosbérencezték ma már?
Nem. De tán csak azért, mert nem találkoztam fideszesekkel. Amúgy csupán ösztöndíjas voltam a kilencvenes években, Soros oktatási programjait kutattam. Az ottani tapasztalatimat beépítem majd a parlamenti munkámba.
És az LMP-s Hohn Krisztinával
Egy hete egy baki miatt nem tudta letenni esküjét – elfelejtették összehívni a mentelmi bizottságot, ami igazolta volna, hogy rendben vannak a papírjai –, de most végre összejött a mutatvány.
Örülök. Azt hittem, már a múlt héten sikerül. Egyúttal múlt hétfőn lemondtam a mánfai polgármesteri beosztásomról is, lévén, összeférhetetlen az országgyűlési képviselőséggel.
Mi lesz most Mánfával?
Szeptemberben időközi választás, a mánfaiak elég bölcsek ahhoz, hogy tudják, kit kell választani. A mendemondákból azt hallani, lesz hét-nyolc induló, vegyes a felhozatal.
Volt értelme polgármesterkedni Mánfán?
Hogyne lett volna!
Miért hagyta ott az értelmes, hasznos munkát a sokkal kevésbé hasznos, értelmes parlamenti elfoglaltságért?
Ennek most sokkal több értelmét látom.
Miben látja értelmét?
Abban, hogy ha nem lenne ellenzék, akkor háromharmad lenne az Országgyűlésben.
Az Országgyűlésben mit tud csinálni?
Majd meglátjuk.
Egy jó polgármester ügyesen, tisztességesen pályázva fölvirágoztathatja települését, naponta hoz érdemi döntéseket, segít a rászorultakon, elsimít ellenségeskedéseket. Az amúgy is kiüresített parlamentben ehhez képest ön semmit nem csinálhat egy apró párt képviselőjeként.
Csinálhatok! Felszólalhatok.
Az nem sok.
A kistelepüléseknek akkor segítek a legtöbbet, ha az országos politikába átviszem mindazt, amit a terepen tapasztaltam.
Hogyan viszi át az országos politikába a tapasztalatait, amikor nagyjából arra van lehetősége, hogy kéthetente interpelláljon egyet? Csak a száját jártathatja itt.
Azt is kell. Szájat jártatni. Tolmácsolni az emberek véleményét.
Olvasom, hogy a programjának egyik eleme a drasztikus béremelés országszerte, egy másik meg az, hogy sűríteni kell a buszjáratot Pécs és Komló között. Széles ígéretspektrum.
Sok faluba el sem lehet eljutni, tele az út lyukkal, mondjuk Mánfa nem ilyen. Mi azért indultunk az országgyűlési választáson, hogy tegyünk az emberekért, aztán most a frakció nagyon helyesen előrevette a helyi ügyeket.
Miből emelne drasztikusan bért?
Ezt mondtam volna?
Szerepel a nyolcsoros programjában, itt ni.
Jóval hosszabb volt ez, csak a párt ezt válogatta ki a honlapra. A drasztikus béremelés a párt programja.
A pártja miből akar drasztikusan bért emelni?
Ahhoz, hogy ne menjenek el a fiatalok, muszáj lesz drasztikusan bért emelni.
Miből?
Esztelen beruházások helyett erre kell fordítani a pénz. Meg kell vizsgálni a költségvetést és megnézni, honnan lehet elvenni.
És még két duma
Míg mi az interjút pötyögtük be, fél fülünk az ülést radarozta, fél szemünk pedig a parlamenti folyosót pásztázta.
Fülünk azt a benti dumát ítélte legütősebbnek, mely a szocialista Bangóné Borbély Ildikó és Fónagy János között interpellációs párbeszéd termőtalaján sarjadt. A hétköznapokban a tömegközlekedést favorizáló Bangóné a vasutat kritizálta vehemensen az állandó késések miatt, mire az államtitkár így felelt:
Ön mindig olyan vonatra száll, ami késik. Föl kell tennem a kérdést, lehet, nem a vasúttal van a hiba, hanem önnel.
A szemünk pedig az épp távozó Molnár Gyulán, az MSZP legutóbbi, a választás után lemondott elnökén pihent meg, s szánk azt kérdezte tőle, hogy ki lesz a párt következő elnöke.
A válasz:
Mindenképpen fiú lesz, az biztos.
Bár a lényegében kiürült patkó még a maradék kérdéseket rágja, itt az idő lezárni a tudósításunkat.
